340. fejezet – esti videók

A Muci kapott Fel!-es szemüveget, mert én fordítottam egy ígykészültet a filmhez, és a munka mellé küldtek repizacsit repilufival és repiszemüveggel. Először a lufi volt a sztár, de aztán megmutattam a Donnak, mit lehet művelni a szemüveggel, azóta rendszeresen a szeme elé rakja, és azt mondja, hogy húúú, de ezt sajnos nem sikerült rögzítenem, csak ahogy a nyakába veszi:

A videókat meg sajnos csak este jutott eszembe rögzíteni, amikor a Muci már hisztis és félhulla a fáradtságtól, de nem tudtam mást kitalálni kínomban, amivel kihúzhatjuk az időt fürdésig, mert eltört a fenekem, vagy mi (alie-szindrómám van). Az úgy volt, hogy mentem le a lépcsőn a karomban a Mucival, és megcsúszott a lábam, és szerencsére reflexből magamhaz öleltem a kisebbiket, de így nem maradt kezem tompítani az esést, és sikerült a farokcsontommal nekivágódni az egyik lépcsőfok élének. A Muci hangos szimpátia-óbégatással jelezte, hogy ez nem volt jó játék, és azóta is mindig figyelmeztet a lépcsőn, hogy jajajaj, jajajaj, vau-vau, én meg nem tudok ülni, de legalább a Donnak nem esett baja.

Az első videó azt illusztrálja, hogy miért nehéz a Muciról mozgóképet csinálni (mert a fényképezőgép még India térképénél is érdekesebb). Közben azt mondogatja, hogy vava, ami a vau-vau és a baba keveréke, és amivel nagyjából mindent ki lehet fejezni.

A második videó a hintás. Mostanában már nem nagyon szeret hintázni, viszont borzasztóan érdekli, hogy mi hogyan működik (tudja kapcsolgatni a számítógépet, a fényképezőgépet, tudja, hogy ha lenyomja a gombot a bébikompon, akkor forognak a kacsák, ki-be kapcsolja a hősugárzót), úgyhogy kifigyelte, hogy működik a hinta, és azt is kapcsolgatni próbálja. Utána, amikor kikapcsolódik, elindítja kézzel, és megjegyzi mellé párszor, hogy in-ta, in-ta. Az időnként nyűgös nyüffenés a késői órának szól, ilyenkor nincs már türelme.

Az utolsó videó során pedig megpróbálom előadatni vele a kérem-köszönöm-tessék játékunkat, ő viszont először megviccel azzal, hogy mégsem adja oda, utána, amikor eldobja a hiperhajtóművet, meg lehet hallgatni azt az óóóó!-t, amit mindig előad, amikor véletlenül leesik valami, amit ő vágott a földhöz, majd végül látható az az oldalranézős mosolya, ami azt jelenti, hogy pontosan tudja, hogy mit akarok tőle, de ne csináljak már belőle bazári majmot a kamera előtt, utána meg véget ér a műsor, mert sürgős dögönyöznivalónk volt.

Erről mára ennyit.

Reklámok

29 thoughts on “340. fejezet – esti videók

    • Ennyi a “nincs türelme”????????? Hogy nyüfög cseppet?????????
      Húúúú, asszem fogok hozni egyet Nóriról, mikor elfáradt és nincs türelme jó????
      Édes türelmes angyalka ez a gyerek! Hisztizik….. Piha!

      (Egyébként a hangodat tök másnak képzeltem…. :-D)

    • Freemam: ez annak a tételnek az igazolása lehet, hogy mindenki annyira “nehéz” gyereket kap, amennyivel még elbír, nekem nagyon alacsony a hisztiküszöböm, nem tudok vele mit kezdeni, csak ideges leszek 🙂 az más, ha baja van, és azért sír, de sima nyüfiből nekem ennyi bőven elég.

    • Nagyon-nagyon-nagyon édes a Muci, köszi a videókat! És én sem ilyennek képzeltem a hangodat, hanem olyan editpiáfosan rekedtesnek, ehhez képest meg kislányos és kedves 🙂

    • A filmet is te fordítottad?
      Tételt cáfolom, nem vagyok képes épeszű ember módjára reagálni a hisztire, akkor mit keresnek nálam ezek a hisztipókok?

    • Ú, jobbulást a farokcsontodnak, az ilyesmi nagyon kellemetlen és fájdalmas tud lenni.

      A hangoddal kapcsolatban meg pont az a gondolatom támadt, mint Porcelánnak…:)

    • azért a hangommal kapcsolatban vegyük figyelembe, hogy a gyerekkel több fokozattal gügyögősebb és kedvesebb hangon beszélek, mint bárki mással, a macskákat leszámítva, de piafot valóban csak egy komolyabb torokgyulladás segítségével tudom imitálni 🙂 mondjuk lélekben azért még lehetek karcosan rekedtes 🙂

    • Hihi! Mindig hanyattvágom magam a röhögéstől, mikor meghallgatom, hogy az 5 és 8 éves gyerekeimmel hogy gügyögtem egy magnófelvételen és milyen vékony hangon fuvolázok nekik! 😀 De valamiért biztosan kell az. Én meg pont így képzeltem el azt a hangot, ahogy a gyerekhez beszélsz.

    • Ez jólesett, mostmár szép lesz a napom. Édesek vagytok, a Don hangját eddig is imádtam, a tiedet meg tök másmilyennek képzeltem(látom nem vagyok vele egyedül), kellemesen csalódtam 🙂

    • Hawah: én is utálom visszahallgatni a gyerekkel való gügyögésemet, de mit tegyek 🙂 amúgy meg tényleg kell nekik, egyrészt a felnőtteket utánozva tanulnak meg beszélni, és a Muci is sokkal dörmögősebbre veszi, ha egy ideig nem neki gügyögök (hanem mással beszélgetek, vagy valami), másrészt meg nagyon érzékenyek a tónusra, legalábbis az enyém az. Ha nem “kedvesen”, hanem simán csak normál hangon mondom neki, hogy nem, akkor percekre megsértődik, és amikor megpróbálom kiengesztelni, akkor nagyon csúnya hangon mondogatja nekem, hogy nem, csak hogy tisztában legyek vele, hogy azért büntet, mert így nem szabad babákkal beszélni 🙂

    • Hát nagyon meg tudlak érteni ezzel a sürgős dögönyöznivalóval. :)))
      Tapasztalatom az, hogy a legtöbb fiú így marad, és legszívesebben a gügyögős hangot szeretik hallgatni a nőneműektől. Most jöttem rá, miért van ez (bár kitalálhattam volna korábban is).

    • gyors gyógyulást a farokcsontodnak:)
      Hát ez a Muci őőőő(nem irhatom már megint azt,hogy hú de édes,zabálnivaló,imádnivaló ,dögönyözni való)
      Külön köszönet a videókért.

    • Dejódejódejó! Köszi a videókat, feldobta a napom, ami most nagyon rámfért. Gyors gyógyulást a csontnak!

      A másnak képzelt hangról jut eszembe: Már régóta szerettem volna neked küldeni egy fotót, uis a lányomnak van egy pólója, amit Luciás pólónak hívunk, mert még anno, amikor még csak a másik blog volt, és nem láttunk rólad fotókat, mi a pólón levő rajzfigurát társítottuk a bloghoz. Hogy tudnám eljuttatni a pólófotót? Remélem nem sért, mi szeressük. 🙂 (és úgy mondjuk, hogy “Lúcsia”, de télleg, hogy kell kiejteni?)

      Mucit sztem nem lehet nem megdögönyözni…

    • Hát akkor n+1-ként én is megjegyzem, hogy tök másmilyennek képzeltem a hangod 🙂 Még azzal együtt is, hogy tudom, hogy az anyukáknak van egy “babahangja” amit csak a gyerekeiknek tartogatnak…
      Muci tünemény 🙂 ezt a dögönyöznivalót a végén nagyon megértem!

    • szia Lucia,
      ismét segítséget szeretnék kérni a Téged olvasó, nálunk tapasztaltabb anyukáktól. A sztori nem rövid, de remélem, hogy nem én vagyok az első vele a világon…tehát:
      Kislányom most 15 hónapos én pedig újra terhes, 10 hetes. Kb 1 hónappal ezelőttig gond nélkül, napi 2x, sokat, lelkesen szopott, ami engem nem zavart. Akkor a nőgyogyó javaslatára elkezdtem elválasztani, ami néhány napig semmi nehézséget nem mutatott, majd jól megbetegedett a gyermek. 3 nap durva láz után újrakezdtük a cicizést, meggyógyult, én pedig újra próbálom a minimálisra szorítani a szoptatások számát. Ezért leginkább az éjszaka közepén kell bemennem hozzá, mert kétségbeesve kiabál a cici után vagy este képtelenség őt letenni aludni (pedig kb 1 éve egyedül alszik el és alussza át az éjszakát probléma nélkül). A történet további szépséghibája, hogy én annyira rosszul vagyok a terhességtől, amennyire csak lehet, emiatt persze a napi rutinunk is megváltozott, tkp nincsen, mert örülök, ha átvészelek 1-1 napot anélkül, h a gyerek jelenlétében kellene hánynom…már megbocs. Maximálisan tisztában vagyok vele, hogy a gyerek érzi a terhességet és azt is tudom, hogy most van csak igazán szüksége rám, de egyszerűen fizikailag képtelen vagyok neki annyit adni, mint előtte. Segítségem van, a család jön-megy, főznek ránk, olvasnak vele, mégis nehéz.
      Szóval, a nagy kérdés, hogy volt-e már valaki hasonló helyzetben és tud-e valami okos tanácsot adni, ami náluk bevált és ami megkönnyíti 1) az elválasztást, 2) a hiszti minimalizálását. Előre is nagyon köszönöm, bárkinek. iditta

    • Parapet én is megkereslek, ha nem baj. Szintén elválasztás. Bár én nem vagyok állapotos, csak másfél év után lassan szeretnék már a magam ura lenni.

    • Őőőőőő…az ímélcím megzavart….én tegnap a másik blogodon automatikusan bejövőre (húmicsodamegfogalmazás) küldtem ímélet….
      Most vagy nem értél rá válaszolni (ezt látom valószínűbbnek), vagy nem kaptad meg….
      Ha utóbbi, akkor szólj itten, és elküldöm még egyszer, ha az előbbi, akkor kieg.: megnéztem, hibátlan, szeretettel…

    • ez az “Óóóóó!” ez valami iszonyú cuki!
      (és tényleg direkt beszél az ember a babához magasabb hangon, van valami nagyon tudományos magyarázata, de most nem találom a linket)

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s