368. fejezet – videókkal

Megint bejegyzés videóval (mert az állóképből általában kiszáguld).

Én mindig azt hiszem, hogy ez a gyerek éppen most van a legjobb korszakában, és ennél jobban már nem is tudnám szeretni, aztán kiderül, hogy mégis. Persze megkönnyíti a dolgát, hogy én már akkor is feltétel nélkül imádtam és büszke voltam rá, amikor még csak feküdt egy helyben, és hülyén nézett ki (így utólag, akkor gyönyörűnek láttam).

Először is, végre megtanulta, hogy nincs értelme nyilvános helyen eldobnia magát a padlón és duzzognia. Ehhez persze az is kellett, hogy én végre megtanuljam, hogy néha háromszor is muszáj végigmászni a lépcsőt fel-le, mert az jó. Meg mozgólépcsőzünk is rengeteget, nem akarok dicsekedni, de a gyerek egy mozgólépcső-fenomén. Még csak egy hete járt, amikor már ragaszkodott hozzá, hogy a saját lábán mozgólépcsőzzön, és pontosan tudta, hogyan kell csinálni. Őrület.

Most meg olyan dolgai vannak, hogy például amikor megkérdezem tőle, vegyünk-e neki egy zsemlét a pékárusnál, akkor odarohan a pulthoz, és közli a nénivel, hogy hamm-hamm, sejje, és a biztonság kedvéért a fogait is csattogtatja egy kicsit vigyorogva. Ma este meg éppen a balroggal beszélgettem hosszasan telefonon, ő meg közben elpakolta lent a játékait, kivette a cumisüvegét a hűtőből, lerakta elém, utána elővette a tápszeres dobozt, azt is elém rakta, és mondogatta, hogy tente. Ennek egyébként nagyon örülök, hogy tudja az alvást és nem tiltakozik, sőt, a déli szeánsznál mostanában egy csomószor összeszedi a cumiját meg a pelusát, felmászik az ágyamba, és egyszerűen elalszik. Tisztára önjáró.

A videók most nem annyira izgalmasak, az első arról szól, hogy kiszúrta magának a bakancsomat, és megpróbálja befűzni a lábán. Én ezt órákig el bírom nézegetni, amikor valamit szépen, pusztán akaraterőből megtanul, tiszta zen (nem tartom kizártnak, hogy előbb fog bakancsot fűzni, mint érthetően beszélni), de sajnos például telefonálni is megtanult, csak olvasni nem, ezért random számokat hívogat a készülékemről. Szóval ha valakit felhívnék, és az illető azt hallja, hogy hahó, hahó, deje, tutu, (gyere ide és hozzál túró rudit) akkor nyugodtan tegye le. Na de vissza a bakancsra:

A másik videónál azt akartam felvenni, ahogy dumál, mert éppen nagyon magyarázott valamit (sajnos a jó részét nem értem a mondanivalójának, de majd megtanulok a nyelvén), viszont közben halaszthatatlan rohangálnivalója támadt, meg észrevette, hogy van egy üres doboz az asztalon, és ha üres, akkor ki kell dobni, punktum. A számomra érthető rész annyi, hogy a dobozolásnál van egy csubbe (csukd be), miután kidobja, azt mondja, hogy így, kész, illetve az erkélyen elereszt egy vaut (onnan szokott beszélgetni a kutyával).

Hát ilyen ez.

21 thoughts on “368. fejezet – videókkal

    • Hehe, kis telefonbajnok. Unokaöcsém csinálja jól, ő engem szokott hívogatni a külföldi mobilomon, néha az anyja se veszi észre :). De még mindig nem thai szextelefon, úgyhogy egyelőre még jó :).

    • Két technikai jellegű kérdésem lenne: mekkora Zorcsi-Kilián apjának a lába? (Csak az öröklődés miatt…)
      Milyen magasságban van az erkély a talajtól? (Mert előbb vagy utóbb eszébe fog jutni, hogy azokon a korlátként igen esztétikus falapokon klasszul fel- és át- lehet mászni.

    • @:): 1. asszem 41, de mit számít ez? egyelőre az én 37-es bakancsomra is gyúrhat még 🙂

      2. ja, nem mehet az alsó szintre egyedül (nem is tud), mindig ott vagyok, ha erkélyezik, de egyelőre nem mászik, csak a kutyával dumál odalent.

    • Mert nem csak a bakancs mellett, de amúgy is tényleg picurkának tűnt a lábacskája (emlékszem még a spárgázó Minimucira is), és azért ez öröklődik, de most már nyugodt vagyok, genetikailag kisvirgácsúak vagytok.

    • @:): ez tök fura, nekem mindig nagynak tűnt/tűnik a lába, de amúgy huszonegyes szandált hord és kicsit nagy rá, szóval lehet, hogy tényleg kicsi.

    • Én felfedeztem az alábbiakat a dumájában.
      “van benne” doboznézegetés előtt közvetlenül és egy “nem vaú” miután bejött az erkélyről.
      Hamarosan eljön az az idő, amikor már megérted mit mond. És hónapokig mindenki csak irigykedni fog rád, mert egyedül csak te érted 🙂

    • nagyon falat 😀 teljesen értelmesen beszél 🙂 elmondja olaszul, hogy rendben van a doboz és elpakolja :DD jó srácod van igazi angyalfalat 🙂

    • Érdekes ez a mozgólépcső dolog, az enyémek is profin mennek le-fel. Lehet, hogy ez koraszülött sajátosság? Ha-ha, a Muci egy tündérbogyó! 😀

    • Malacka mit szól ehhez a meleghez? Észreveszi egyáltalán, hogy ez nem teljesen normális dolog? A kertben legalább akad slag vagy ilyesmi, amivel lespriccelheted?

    • @:): utálja a meleget, de szerencsére imádja a légkondit, az emeleten az van, meg az autóban is (visít, ha ki akarom venni a kocsiból), ha meg meleg helyre megyünk, akkor vizezünk, azt is szereti hálistennek. simán rohangál az öntözőrendszer sugarai alatt.

    • Egyértelműen azt mondja a dobozra, amit nagyon-nagyon óvatosan nem ránt magára!, hogy “nincs benne”. Utána viszi a kukába, ahogy látta a Tőled! Sztem.

    • Annyira különleges és tündéri ez a kis Muci. :))) Ha Rólatok olvasok, mindig hihetetlenül rámtör az anyaság iránti vágy. 🙂

    • Ez a gyerek annyira aranyos, hogy lehetne klónozni?

      Aztán még azt is észrevettem, hogy karikás a szemed alja és sápadtkás is vagy, ámbátor Muci zseniális. Azért a karom lendül Téged nézve egy olyan ölelésre, mint Te Mucit és bár barátod sem vagyok, de jó lenne felszabadultnak látni…..

      Persze ez Muci blogja és ilyenkor döntődik el, hogy magadról képet SOSE TÖBBET!!!!
      Ölellek!

    • A sok-sok videóból, képből és leírásból megismerhettük a helyet ahol éltek, nagyon szép, és ami meglepett, hogy nagyon nagy is, két szint, tágas, meg kert, meg irhás árok. Szóval az jutott eszembe, hogy ennyire jól lehet keresni a fordítással, mert akkor belevágok. Arrafelé a bérleti díjak sincsenek száz alatt, sőt, meg írtad, hogy kocsirészlet.. hogy bírod? vagy az albérletbe besegít a gy.a.?egyszer mintha írtál volna ilyesmit.

    • @Livi: azért vedd figyelembe, hogy én nagyon sokat dolgozom, hétközben-hétvégén egyaránt napi nettó nyolc órát, mennyiségre kábé négyszer annyit fordítok, mint egy átlagos fordító, és aránylag jól fizetnek, mert valahogy keresett lettem, de igen, meg lehet élni belőle, még a járulékok meg minden befizetése után is. Pillanatnyilag én fizetek mindent.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s