333. fejezet – itt a tél (drámai hangon)

Pedig azt hittem, van még egy kis időnk, még csak egy hete vezettem be a vastagabb hálózsákot a gyereknek, de vasárnap este szerencsére gyanút fogtam, és elővigyázatosan beeszkimóztam a Mucit: harisnya + body (tényleg, ezt 30 éve hogy hívták?), arra egy pamutrugi, arra egy plüssrugi, és arra a téli kordoverálja (bélelt, de puha). Kicsit ugyan hülyénéreztem magam, de reggel nagyon örültem az előrelátásomnak, mert 10°C volt a gyerekszobában (északi fekvésű, az a leghidegebb helyiség, ami praktikus, mert Muci kettőnk közül a legkevésbé fázós, másfél hete is valamelyik nap nem volt hajlandó egy bodínál többet megtürni magán, amikor bementünk a városba, én meg hosszúujjúban-hosszúnadrágban, az emberek nagyon csúnyán néztek ránk, de nem magyarázhattam el mindenkinek, hogy nézzék meg, milyen meleg a combja, ő ilyen forróvérű), és 15°C nálam, szóval nagyon gyorsan megtanultam fűteni.

Viszont azóta felöltözés van rendesen, aminek örülök, mert én imádom a kapucnis Mucit, aki meg a telefonomat szereti a világon a legjobban:

Nyomogatni is nagyon precízen nyomogatja, bár hálistennek a billentyűzár feloldását még nem tapasztalta ki:

Sajnos mindig eljön az a pillanat, amikor elkezdi a földhöz vagdosni, mert azt tapasztalta a dolgokkal kapcsolatban, hogy ha a földhöz vágja őket az ember, akkor szétesnek, és meg lehet nézni, mi van bennük, na ilyenkor szoktam korlátozó szülővé válni, mire Muci így büntet:

De mindenre talál megoldást, most például rájött, hogy van nekünk a kérem-köszönöm-tessék megunhatatlan játékunk (azt mondom neki valamire, hogy kérem, odaadja, megköszönöm, majd nyúl érte, én meg azt mondom, hogy tessék, és visszaadom, ezt eddig mindig én untam el előbb, de csak úgy szabad játszani, hogy mondom a megfelelő szavakat, különben szájbiggyesztés van), úgyhogy mutatta, hogy tessékeljem csak oda azt a telefont:

Amúgy végre legalább mutogat, nyúl dolgokért, meg mutatóujjal mutat dolgokat, meg ha vegyem fel, akkor a két kis kezét felemeli, meg puszit ad (nagy, nyálas, fogakkal vigyázós harapás).

Ha már fogak, megint fogzásos balhé van, gombás páviánseggel, ma vettem észre először, de szerencsére a páciens hősiesen tűri a kenegetést. A metszői ugye már kint vannak, most az egyik 3-as csücskét láttam kandikálni, de Muci orálisan szégyenlős, úgyhogy a többire csak tippelni tudok.

Viszont ma különösen jó gyerek volt, pedig a délelőtti szunyókálóidejében vittük el egy Ikea-Decathlon-Baumax körre. Bár siettünk, azt hittem, a Decathlonnál már vége lesz az ő türelmének, de hálistennek vettem többek között egy majdnem Muciméretű műanyag szerszámosdobozt is (igazából azért mentem, mert hétvégén a könyvespolc összerakása előtt szembesültem azzal a ténnyel, hogy az összes szerszámom eltűnt valahova, úgyhogy kértem kölcsön egy kereszthornyos csavarhúzót, de menet közben kiderült, hogy sima is kell, meg kalapács is kell, és akkor már dolgozott bennem a flow, úgyhogy megoldottam egy asztali késsel és egy kővel, de megfogadtam, hogy az első adandó alkalommal készletet frissítek, sé akkor már doboz is kell), amit nagy büszkén hozott végig az ölében, és egyáltalán nem dobott le, mint minden mást szokott. Itthon meg tök hamar felfedezte, hogy működik, ki-be pakolta belőle a felső tálcát, egyenként megnézte, mik vannak benne, és azóta ha valami különösen szépet talál, akkor rohan a szerszámosdobozához, hogy beletegye (eddig a kedvenc szemetesébe rakta a kincseket).

Szóval hálistennek jól vagyunk.

Reklámok

26 thoughts on “333. fejezet – itt a tél (drámai hangon)

    • Body: nem az volt a kombidressz? Legalábbis nekem olyan szájbarágósan elmagyarázós harmincéves stílusa van ennek a szónak 🙂
      Sok kapucnis Mucit még.

    • Igen, Encsi, a kombidressz! 😀
      A kapucni meg valóban elragadóan fest Mucin. Az utolsó képen látható vastag zoknis láb pedig automatikus gügyögést generál…

    • Reg olvaslak, a kismamas-kisbabas let idoszakos bezartsagat szuperul tavlatokbol tudod lattatni. Koszonjuk, hisz jo hatassal vagy a csaladunkra. Amugy eszrevette mas is, h Muci 2 kis zoknija kulonszinu? Nem mintha zavarna, sot… olyan nagyfiusan blazirt filinge van a dolognak 🙂

    • kétféle zokni: a Mucin sötétkék harisnya volt, arra világoskék tapadószoknit húztam, de az egyiket lerángatta, ez a rejtély megfejtése 🙂

    • TZS: nekem volt kisbabakoromban, és én 31 éves vagyok. De mind a “kombidressz”, mind az “alulgombolós” elfogadható lehetőségnek tűnik.

    • Ááá, van egy nézése a pasinak, nem gyenge! 🙂
      Örülök, hogy még jó a kék gatya, nagyon cuki benne 🙂
      Mi most a sapkával küzdünk, Gergő szíve mélyéből gyűlöli, valószínűleg előző életében megharaphatta egy, vagy nem tudom, de egy óvoda oda-vissza max félórás túra alatt kb tizenötször rángatja le magáról üvöltve, váááá, erősen gondolkodom a pillanatragasztón :-))))))

    • Chipie: reméltem, hogy észreveszed 🙂 tele pelenkával már kigombolódik alul, ilyen szempontból peluscsere-indikátorként is működik, de amúgy imádom, mert bélelt, puha, kosztaszító, és jól áll a gyereknek, én nem is tudom, mit teszek majd, ha végleg kinövi, valószínűleg gyászhetet tartunk 🙂 a sapka itt is necces, simát csak olyan kabátban adok rá, ami elég vastag ahhoz, hogy ne tudja felemelni benne a karját, egyébként áll alatt megkötőset hord.

    • Nálunk a gyerkőcnek pl olyan harisnyája van, aminek az egyik tappancsa más színű, szóval akár még ez is lehetett volna..:P

      Nekem legjobban a szugerálósan koncentrálós Muci tetszik..:P

    • All alatt megkotos…en is voltam annyira kis naiv hogy azt hittem megoldas…ugyan… egy mozdulattal huzza elore a sapit kotostul mazzagostul mindenstul es kozben vigyorog rajtam ezerrel:)

    • Nagy örömmel tapasztalom, hogy Ti sem unatkoztok soha:) Nagyon jókat szoktam derülni a helyzet jelentéseken illetve a hasonló esteke is megmosolyogtatnak. Édes nagyfiú:) És huncut, ez a lényeg!

    • Igazán nem szeretnék kéretlenül tanácsokat adni, de ha engem büntetne a Don ilyen tekintettel, szerintem beszereznék neki egy agyonhasznált, semmire se jó mobilt, és neki adnám, örökbe. Azt aztán dobálhatná. (Szükség esetén én is tudok adni, de szerintem minden második-harmadik háztartásban akad ilyen kacat.)

    • Diogenesblues: hát nem vagyok én egy kőszívű anya, nekiadtam a régi, ütés-, víz- meg mittudomén miálló telefonomat. Három nap alatt lerágta róla a műanyag-gumi gombsort (nekem ollóval telne kábé ennyi időbe), és konkrétan kettérágta átlósan, mint egy elszánt hód, majd csinálok fotót. alatta meg apró alkatrészek vannak, úgyhogy sajnos kénytelen voltam visszavenni, de ami nem világít, az amúgy sem olyan érdekes.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s