261. fejezet – némi Muci, sok vulgárgenetika

Na, tegnap megint egy áttörés, Mucika pohárból ivott.

Természetesen a fiúm a ludas az egészben, mint szerepmodell, ugyanis a gyerek mostanában mindig megtámadja, ha eszik, és el akarja venni a tányérját meg a poharát meg az uborkás-sonkás szendvicsét, mert neki mindig ugyanazt kell csinálnia, mint az apukájának. Tegnap valami eszelős intenzitással nekiindult a (földön lévő) vizespohara felé, és rárabolt, a fiúm meg csak arra ügyelt, hogy fel ne borítsa, egyébként hagyta önérvényesíteni (természetesen azért, mert fiú). Az eredmény az lett, hogy a Don fókapózban (hassal lefelé, lábak hátul, elől nyújtott karos támaszkodás) lelkesen ivott a fiúm által enyhén megdöntött pohárból. Arról a Muciról van szó, aki vizet még cumisüvegből se hajlandó inni, hanem fintorog meg kiköpködi. Mondjuk most is volt némi köhögés a hülye póz miatt, de utána simán folytatta. Ilyen nagy már (és ilyen kis majom).

Meg mondtam, hogy fogok írni a férfi-női veleszületett különbségekről, és az nem csak üres fenyegetőzés volt. Az ugye mindenki számára tiszta, hogy a 23. pár kromoszómája a férfiaknak XY, a nőknek XX. Ez az egyetlen "aszimmetrikus" kromoszómapár, az összes többi egymásnak megfeleltethető génhelyekből (lokuszokból) áll az Y viszont sokkal kisebb, mint az X (menekülésből csak a leglényegesebb információk vannak benne, így kevésbé fenyegeti valami fatal error veszélye, ami miatt kihalhatnának a férfiak), cserébe a nők egyik X kromoszómája magába fordul, begubózik, és onnantól Barr-test álnéven tengeti magányos, visszavonult életét, a társadalmi eseményekbe nem beleavatkozva. Szerencsés módon általában az teszi ezt, amelyikkel valami bibi van.

Fogantatáskor fenotípus szempontjából minden magzat lánynak indul, és pár hétig az is marad. Azután a terhesség egy bizonyos szakaszában a magzat Y kromoszómájának hatására az anya szervezete elkezd egy bizonyos hormont termelni (természetesen ez bonyolultabb, de kábé így történik), amitől kialakul a férfiúi nemi jelleg. Persze itt is van egy csomó hibalehetőség, ezért van az, hogy léteznek XY kromoszómájú lányok. Ugyanakkor léteznek például XYY kromoszómájú férfiak is (meg az összes többi két- és hárombetűs variáció, leszámítva az YYY-t), akikről bizonyos (börtönben lefolytatott) kontrollcsoportos vizsgálatok után az derült ki, hogy 10-15 ponttal alacsonyabb az IQ-juk a kontrollcsoportnál, átlagban 7 cm-rel magasabbak náluk, arányukban többen vannak börtönben, mint az XY kromoszómájú férfiak, és szinte mindegyiket erőszakos bűncselekmény miatt ültették le.

Ebből arra lehetne esetleg következtetni, hogy a férfiak igazából magas, buta és erőszakos nők, ugyanakkor egy másik (nem börtönben elvégzett) vizsgálatból az derült ki, hogy bár az XYY kromoszómájú férfiak tényleg magasabbak lesznek a vártnál, de a testvéreiknél általában intelligensebbek. Az erőszakosságot meg elég nehéz egzaktul mérni.

Ami viszont tuti, az az, hogy a koraszülött lányoknak szignifikánsan magasabb az esélyük a túlélésre, mint a koraszülött fiúknak, hogy a gyermekhalandóság is inkább a fiúkat viszi el, és a férfiaknak alacsonyabb az átlagos élettartamuk, továbbá (valószínűleg ezeknek a kompenzálására) valamivel több fiúcsecsemő születik, mint lány.

Ami a nőiesnek meg férfiasnak tartott jellemvonásokat illeti, fiatalabb én naivabb koromban úgy voltam velük, mint a szovjet állami genetikusok, hogy minden csak nevelés kérdése (ez kedves elmélet, igazából csak akkor vált egy kicsit rémálomszerűvé (mármint a szovjet genetikusoknak), amikor megpróbálták ránevelni a búzát a szibériai éghajlatra. Akkor sokan éhenhaltak, illetve fejek hullottak, de nem az éhenhalás, hanem a kommunistához méltatlan búzaviselkedés miatt). Ugyanakkor valószínűleg nem véletlen, hogy gyakorlatilag nincsenek klasszikus női sorozatgyilkosok (leszámítva azokat, akik a saját gyerekeiket ölik meg, hogy sajnáltassák magukat, a "fekete angyalokat", meg a skizofréneket (nem egyenlő a többszörös személyiséggel)), hogy a nők gyengébben teljesítenek izomerőhöz nem köthető sportokban (sportlövészet, sakk), hogy nincsenek híres női matematikusok, pedig mindig, minden korban voltak a társadalmi elvárásokkal szembepisilő, vagány lányok (amivel szerintem semmi baj nincs egyébként, sőt). És ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nők alsóbbrendűek, mert egy csomó dologban jobbak, csak természetüknél fogva, a férfiakkal ellentétben alapvetően nem kompetitívek, és éppen ezért azokból a dolgok, amikben a nők tehetségesebbek, nem lett olimpiai versenyszám.

És ez egyébként evolúciósan is logikus, mert a nemfüggő munkamegosztás azóta létezik, mióta az embergyerekek évekig önellátásra képtelenek, vagyis régebben, mint a tagolt beszéd, és ennek azért illik valami (természetes szelekción alapuló) nyomot hagynia a nemi kromoszómákon. Egyszerűen azok a nők, akikben égett a vágy, hogy versenyt öljék a mammutot (tudom, hogy már mamut, de nem érdekel, konzervatív vagyok) a férfiakkal, nem hagytak maguk után az ivarérett kort megérő gyerekeket, azok a férfiak pedig, akik inkább otthon maradtak a barlangban, és a szociális képességeiket csiszolták, hamar éhenhaltak. Meg a gyerekeik is. Persze minden kornak megvannak a maga vadhajtásai, tegnap is láttunk az Auchanban pár ilyen bogyógyűjtőgető jellegű, amúgy heteroszexualitása jeléül nővel megjelenő fiúcskát teát válogatni sztreccspólóban (nem vitatom, hogy mindennek ellenére lehetnek értékes személyiségek).

Szóval igazából csak arra szeretnék ezzel kilyukadni, hogy a Muci igazából veleszületetten szereti a birkózós játékokat, meg rugdalni, és nem azért, mert erre nevelem. Én csak arra nevelem, hogy ne bömböljön, hanem oldja meg a kisautó távollétének problémáját, de azt hiszem, ezt egy lánytól is elvárnám.

Reklámok

31 thoughts on “261. fejezet – némi Muci, sok vulgárgenetika

  1. Emmy Noether, német matematikusnő, a modern algebra egyik megalapozója,
    Szonja Vasziljevna Kovalevszkaja orosz matematikusnő, az első egyetemi tanárnő,
    Alexandriai Hüpatia (i.e.kb. 370–415) matematikus, csillagász és filozófus, ő az első ismert matematikusnő.
    Maria Gaetana Agnesit (1718-1799) analízisben elért eredményei alapján a Bolognai Tudományos Akadémia tagjává választották,
    a francia Emilie de Chatelet (1706-1740) és
    Sophie Germaine (1776-1831) matematikai munkásságával szerzett elismerést.
    Péter Rózsa egyformán kiemelkedőt alkotott kutatóként (a rekurzív függvények témájában), pedagógusként és könyvíróként.

    sakkozónők ugye a Polgár Lányok, akik férfi nagymesterek, világbajnokok.
    nah, vannak, csak kevesebben.

    • oké, de a híres matematikusok és sakkozók között a létszámuk ezreléknél kisebb számban mérhető, és ahogy (a bejegyzés megírása előtt) átfutottam az itt lévő (egyetemi) matekkönyveimet, egyikben sem találtam olyan sejtést, tételt, akármit, ami női matematikus nevéhez lenne köthető. ami nem azt jelenti, hogy nem létezik ilyen, de nagyon kell keresni. amúgy a nőkre egyébként is jellemző a “jó közepesség”, az IQ-t nézve például a férfiaknál sokkal nagyobb a szórás, vagyis több rendkívül kiemelkedően intelligens férfi van, ugyanakkor kevesebb rendkívül hülye nő, gondolom, valami ilyesmi miatt lehet az is, hogy kevesebb a tudományos munkában rendkívül kiemelkedőt alkotó nő, de ez csak tipp. hülyeségversenyek meg nincsenek 🙂

    • s, kérlek, vedd figyelembe, hogy ez egy kismamablog, nem lektorált ismeretterjesztő kiadvány 🙂 (nekem a példakép egyébként nem ugyanazt jelenti, a role model lehet átlagos, vagy negatív is, és lehet csak bizonyos dolgokra vonatkozó, a példakép meg globális és pozitív. nekem. Vö. “példaképem az apám, aki pohárból iszik”).

    • Szonja Kovalevszkaja az asszimetrikus pörgettyűknek egy nagyon speciális esetét adta meg, ahol a mozgás pontosan kiszámítható, az én könyveimben szerepel:) Azóta sem tudja senki, hogy hogyan jött rá. De egyetértek az érveléssel.

    • Ööö… a gondolatmenet logikus, tényekből indul ki, statisztikát is használ, kisérleti alany is van (a Muci), meg ilyenek. Mivel nő vagyok, megcáfolni nem fogom, de érzem, hogy valahol mégis sántit.
      Híres matematikussá válni akkor lehet, ha gondolataink elég nagy százaléka a matematikai problémák és nem a gyerek pelenkája/iskolája/etetése körül forog. Szerintem. Talán itt van a nőkben a hiba, főleg nem a híressé válással foglalkoznak.
      cáfoljon meg valaki

    • A szerepmodell engem is elgondolkoztatott egy pillanatra, de aztán arra a következtetésre jutottam, hogy ez az az eset, amikor tényleg oké használni, mert ez a pszichológiai szerepminta esete, nem a példaképé. És oké, hogy nem ismeretterjesztő blog, de jószándékból (höhö :D) nem bírok ellenállni a belepofázásnak: a férfiaknak nem az átlagos életkora, hanem az átlagos élettartama rövidebb. (Az átlagos életkor egy db szám lévén nem is tud hosszabb vagy rövidebb lenni.)

    • Gabi:
      az eredeti gondolatmenet annak alátámasztására szolgált, hogy a nők és a férfiak szültésüktől fogva különböznek genetikus alapon, evolúciós behatások miatt, nem pedig arról, hogy a nők nem képesek híres matematikusok lenni 🙂

      igen, a nőket alapvetően nem a híressé válás érdekli, hanem hogy a környezetük elfogadja és szeresse őket (mindkét ambíció megvan valamennyire mindkét nemben, csak a férfiak jobban tendálnak az első felé, mint a nők), továbbá a nők inkább sikeresen együttműködni szeretnek, mint legyőzni a másikat, szerintem ez is veleszületett különbség. az is, hogy jobban érdekli őket a “pelenka”, mint a felsőbb matematika, ellentétben a férfiakkal (és a társadalom azért értékeli a felsőbb matematikát a “pelenkánál” többre, mert az ún. férfias dolog, és közmegegyezés szerint a férfiak valamelyest, kimondva-kimondatlanul szinte minden kultúrában felsőbbrendűek, de pusztán azért, mert nekik fontosabb a felsőbbrendű státusz, mint a nőknek (és pofán tudják vágni azt, aki nem ismeri el a felsőbbrendű státuszukat). ugyanakkor a “pelenkának” határozottan több haszna van a faj fennmaradása szempontjából, mint a felsőbb matematikának).

      ezzel együtt én hiszek abban, hogy a nők absztrakciós képességei mások, mint a fériakéi, de ebbe ne menjünk bele, mert bizonyítani nem tudom, csak az alkmat szakon tapasztalt gondolkodási különbségek miatt gondolom így (pedig ott senkinek nem volt tudtommal gyereke, vagy akár házastársa). meg a fiúmmal kettőnk között nagyon látszik, én el tudom mondani olyan filmeknek a történetét csavarokkal együtt pusztán a trailer alapján, amiről neki halvány fogalma sincs, ő meg bármilyen műszaki meg fizikai problémát azonnal átlát és a lehető leghatékonyabban megold, velem ellentétben. pedig én nagyon nem vagyok lila bölcsész típus, ő meg szintén nem az az érzéketlen kockafej alkat.

    • lucia, riszpekt. ismét lenyűgöztél a kenterből vágott tudományos disszertációddal. te így hozod a formádat a live való világban is? (gondolom, igen.)

    • hát a genetika + evolúció az hobbi, de van sokezer téma, amihez nem tudok hozzászólni, például a motorszerelés meg a programozás meg a rengetegminden.

    • kedves luszi,

      (bocsanat hogy ekezet nelkul irok)

      nagy batorsag azt allitani, hogy tobb fiu szuletik, foleg azzal magyarazni ezt, hogy a termeszet akar kompenzalni valamit.

      az mar igazabb hogy bizonyos tarsadalmakban (foleg keleti vagy zart tarsadalmak) tobb fiugyermek szuletik, de ez sem a termeszetnek koszonheto, hanem a nem atgondolt szuletesszabalyozasnak.

      mondjuk ez sem igaz elegge, mert japan meg eppen krapekhianyban szenved, es a megszuletett hapsikkal sincs minden rendben mert azok meg mind feminimek de nem am a kromoszomak miatt, hanem ugy hobortbol…bar mondjuk ez kint tan bejon a csajoknak.

      es pl. hazankrol is az mondhato el inkabb hogy feminizalodunk, es nemreg olvastam egy index cikben hogy a papuaiaknal is tobb csaj szuletik.

      szoval oke hogy zsizsegnek bennunk a kromoszomak de van olyan mostmar hogy szabad akarat es tudomäny meg tarsadalom.

    • hát pedig több fiúgyerek születik minden évben, meg lehet nézni a ksh oldalán, és a fogantatásnál még nagyobb a különbség a fiú- és a lánymagzatok között (a hímnemű ivarsejtek kisebbek, gyorsabbak), csak a fiúmagzatok már a méhben törékenyebbek, a vetélések között is több a fiú.

      és persze vannak társadalmak, ahol divatból eltüntetik a lányokat, de annak semmi köze sem az evolúcióhoz, sem a genetikához.

    • oké-oké, nem a híres matematikusokról van szó. De, ha már a matematikusság a társadalom csúcsa – tegyük fel, hogy az – és mondjuk, azok maradnak életben a mamuttal (esetleg mammuttal) szemben, akik a leggyorsabban integrálnak, akkor ennél a példánál maradtam. Az lesz jó vadász – és közben esetleg fejben is integrálni tudó – aki sokat gyakorolja. Ha egy nő az életének jelentős részét a mamut után szaladgálva tölti, akkor ebben lesz jó. Ha a gyereke után szaladgálva, akkor abban. Azt persze nem szeretném kijelenteni, hogy nincs eltérés a két nem között. Ennyire merész nem vagyok én sem. Csak a nemi szerepek genetikáját vitatom.

      A témakör pedig érdekes, érdekes. Nagyon is. Egy élet kevés az egyik és másik bizonyítására – ahogyan egyik sem bizonyított. .
      Röviden, minden érvem felsorolása nélkül (maradjon máskorra is):

      Ezeket olyanok vizsgálják, akik nem tudnak kilépni született szerepükből (a nők nem tudnak nem nők lenni és a férfiak ugyanígy), vagyis a dolog nem tekinthető teljesen elfogulatlannak. Esetleg, ha a majmok vizsgálnának minket. Vagy inkább a giliszták.
      (ez alapján persze egyik elmélet sem marad állva)

      És az is kérdés, hogy mikortól tanulják a nemi szerepeket a csecsemők. Születésüktől szívják magukba a környezetből jövő információkat/ingereket (ezt is, mert miért szelektálnának bármilyen ingert), vagy 2hótól, esetleg 5hótól? Van-e ilyen határ? És az anyaméhben is érhetik társadalmi hatások – talán csak a mai korban tekintik egyenrangúnak a lánygyermeket egy hímnemű utóddal. Szóval, már az anyaméhben – az anyai érzelmeken keresztül – is lehetnek társadalmi hatások, ergo ez sem genetikai. Tekinthető-e veleszületettnek bármilyen fiús-lányos gondolkodás (és ebből következően viselkedés), vagy ez egy gyors tanulási folyamat? Az agyi idegek kapcsolódása a társadalmi hatások és elvárások miatt lesz lányos/ fiús, amit majd később, felnőttként a tudósok okos és ravasz műszerekkel megmérnek, hogy jé, így gondolkodnak a nők, és amúgy gondolkodnak a férfiak. De ekkor már a társadalmi körülmények rég lerakódtak az agyi pályákon. És egyáltalán: létezik-e olyan gyerek halmaz (mint kiindulási pont), akiken ez mérhető – mert társadalmon kívülinek tekinthetők? És főleg: a kivétel esetleg erősíti-e a szabályt, vagy éppen hogy borítja azt?
      hát, kérdésekkel írtam meg, hogy szerintem nincsenek veleszületett nemi szerepek, ezeket mindet tanuljuk az első pillanattól. Még akkor is, ha ilyen jó kis tanulásra azokat a fránya szovjet gabonákat nem tudták rávenni.

      És még egy érv a genetikai kódolás ellen: mi van azokkal a társadalmakkal, ahol a nő az úr? (úr=már ez is a férfias szemlélet, amit nyelv tanulásával önkéntelenül szívjuk magunkba) Mert ilyen is van. Ha nem is sok.

      A „nemi szerepeket tanuljuk vagy örököljük” vita nem eldőlt, de a téma nagyon okos kutatói is véres csatákat vívnak mind a két oldalon.

      Upsz, hosszú lett. Bocs.

    • Szerintem a nők ösztönösen ráéreztek arra, hogy ha jobbak akarnának lenni a pasiknál bármiben, simán menne nekik, csak abba a “felsőbbrendű férfi” azonnal belepusztulna (hogy nincs kit lenéznie), akkor meg, ugye, kihalna az emberiség. Így hát bölcs mosollyal hagyjuk, hogy egy csomó dologban jobbak legyenek, de azért arra vigyázunk, hogy csak olyanokban, amik minket nem érdekelnek :-D.

    • Gabi, én nem gondolom, hogy ha egy tetszőlegesen kiválasztott lánycsecsemőt és egy fiúcsecsemőt kirakunk egy lakatlan szigetre, és valami csoda folytán életben maradnak, akkor felnőttkorában nem a férfi lesz az erősebb, ügyesebb és agresszívebb, és nem a nő lesz a gondoskodóbb és a babázósabb. a matriarchális társadalmakban is hasonló a munkamegosztás, mint nálunk, ez nem attól függ, hogy ki az “úr”. vannak fizikai veleszületett különbségek, amik vitathatatlanok (izomzat fejlődése, típusa, tapadása, hormontermelés (ugye például az agresszió hormonszintfüggő)), és én hiszek abban, hogy ennél megfoghatatlanabb dolgokban is van veleszületett különbség, mert az úgy logikus, de nem célom meggyőzni erről senkit.

    • Zuram azért nem pelenkáz, mert megérzik a mammutok a kakaszagot rajta és éhenhalik a család, mert elmenekülnek, és egyet sem tud lőni, pedig férfi, és így nincs pelenkázás.

      És ezt már régóta mondja, szóval nem előbb olvasta a postodat…..

      Francba!

      Hiába ajánlom ám a figyelmébe a kézmosást…..

    • regen amikor a szakmamba vagott olvastam ksh adatokat, sot meg gyartottam is öket a ksh-nak es en meg abbol az idobol emlekszem hogy a magyar tarsadalom feminizalodik.es itt konkretan a szuleteskoruli aranyokrol volt szo.

      (mert az egy mas teszta, hogy a megszuletett gyerekek elve vagy halva jonnek e a vilagra.)

      egyebkent pedig kb. 6 %-os notobblet van a vilagon, ami 202o-ra 11% is lehet ! nem tudom honnan az adat, egyetemen demografia eloadason ezt mondta az eloado, en meg elhittem. ez volt ugy 10 eve. azota hogy mi van…??
      de ez a te blogod lüszinchen, igy neked van nagyobb igazad.

      legy jo!

    • te szkifi, én téged nem értelek.

      1. az, hogy természetes körülmények között több fiú születik, mint lány, az én blogomtól függetlenül ellenőrizhető.

      2. nem azért feminizálódik a társadalom, mert nem fiúból születik több, hanem mert a nők átlagéletkora magasabb, mióta nem hal bele jó részük a szülésbe, vagy a terhességi komplikációkba.

    • nem a vita kedvéért, mert vitázni nem tudok az ügyről, csak úgy vigaszágon, felmerült bennem, hogy persze genetika is van a világon, de a társadalmi berendezkedés, konvenciók, mibánat miatt is lehet, hogy mondjuk kutató-felfedező-rólasegétdételelnevezős nőből kevesebb van.

      Mondjuk az elmúlt párszáz évet nézve a társadalmi “női szerep” tömegesen anyaszerepet jelentett, a tudósképzés (egészen a korai időktől) gyakorlatilag férfiakat értelmezett hallgatóként vagy tudós vannabíként. Ergo szerintem nem az absztrahálási képesség különbözősége (ami saját, teljesen tudománytalan tapasztalatom szerint létező dolog) okozza elsősorban, hogy kevesebb a női nóbeldíjas, matematikus, lemma. Inkább az, hogy a társadalmi változások lomhasága miatt csak most kezd mellékes lenni, hogy mi van a docens/docensina lába között, és nem kérődik számon az anyaszerep, a családos szerep. Újra mondom, nem tudom, hogy a genetikusok esznek-e vagy isznak, csak ahogy az írás-olvasás elteredése felborított, megváltoztatott bizonyos normákat (és nem két nap alatt) úgy a nők térnyerése azokban a tárgyakban amelyekben _általában_ jobbak a férfiaknál, is
      eltart egy darabig.

      Amellett szerintem beszédes bizonyítéka a társadalmak elborulásának a nők kitiltása a tanulásból, de ez kicsit mellékszál.

      Egyes nézetek szerint már az is túlzás volt, hogy valamely zsinat kimondta, hogy a nőknek is van lelkük, a szavazójog kiterjesztéséről nem is beszélve… Bátorkodom nem osztani ezt a véleményt 🙂

    • Lucia, köszi, hogy válaszolgattál!
      Egyszerűen kíváncsi voltam mások véleményére a témában. Semmi esetre sem szeretnék vitát indítani vagy fenntartani a blogodon. A véleményem sem volt sértő formában megfogalmazva és remélem, nem is érezted annak.
      G

    • 1,07 ferfi/no arany (nem tudom mikor keletkezett ez a mutato, lehet malthus talalta meg ki. es azt sem tudom miert ez a patent, lehet valami bibliai szamokbol kaptak, hogy akkor ez a helyes) lesz egyre kisebb es kisebb. es ez a szuleteskori nemek aranya, mert amugy ezt szoktak nezegetni ilyen panelszeruen. egyesek szerint 50% -os lesz a nemek kozotti kulonbseg. ez azert gaz, mert valoban a kor elorahaladtaval a ferfiak hamarabb elhullanak, es a nemek kozotti kulnbseg csak tovabb no.

      en nem nezegetek grafinokat, meg tablazatokat,mert vannak a vilagnak olyan rezdulesei amit adott pillanatban (mi a pillanat egy tarsadalom eleteben, 50-100 ev?) nem lehet merhetove tenni.
      meg aztan szuletik 100 gyerek akiket grafikonra lehet vetiteni, es szuletik emellett 40 gyerek a dzsungelben, sivatagban vagy ausztriai pincekben, akiket nem lehet megszamolni. na ezert.

      de amugy ez tenyleg olyan aprosag, kar volt megemlitenem.

    • pappito: szerintem az alap az, hogy vannak veleszületett különbségek, meg szerzett (kulturális) különbségek, ráadásul ezek oda-vissza hatnak egymásra, elég reménytelen kideríteni, hogy mi merre mennyi. csak manapság félreértelmezett liberalista meg demokratikus elvek miatt lassan azt sem szabad megemlíteni, hogy a férfiaknak vannak heréik, a nőknek meg nincsenek, mert az diszkrimináció, és komolyan, tiszta felüdülés, amikor a fiúm simán azt mondja nekem valamire, hogy “te csak egy lány vagy, te ezt nem értheted” 🙂 (persze azt is elismeri, amikor valamit én értek jobban, bla-bla stb.).

    • Nemrégiben beszéltünk a Húgommal a lányok-fiúk különbözőségről. Nekem fiaim vannak, neki mindkét nemből jutott egy-egy. A lánya az idősebb, így a kisfia nem láthatott fiú mintát (az apján kívül). S mégis szinte azonnal rákattant az autókra, a fiús dolgokra. A babák nem érdeklik. A gyerekeink elég ritkán találkoznak, és a kissrác a fiaimat némi békésebb játék után birkózós, verekedős és püfölős módszerrel kívánta megnyerni, mint barátot. 🙂 A tesóm nem ismert a gyerekére: azt mondta, hogy ezt még nem látta tőle, ugyan honnan vehette, hiszen náluk a “verekedés” nem divat, birkózni is max. az apjával szokott a gyerek. Így megállapításra került, hogy a fiúk már ilyennek születnek. 🙂
      Egyébként pedig az a véleményem a nők racionális agyi tevékenységéről, illetve sikerességéről, hogy sok tehetséges nő születik e téren is, viszont a múltban kevesebb nőnek jutott az a lehetőség, hogy tehetségüket ki tudják használni, hiszen a társadalom ugye inkább a férfiak előre jutását segítette. Viszont ha a nők megkapták a férfiaktól (pl. férjüktől) az elismerést és támogatást, akkor megmutathatták, mit tudnak.
      S hagy említsek meg egy példát! A számítástechnikai programozás alapjait is egy nő tette le:
      “Talán Lord Byron sem gondolta volna, hogy egyetlen törvényes leánya, Augusta Ada Byron (1818-1852) a költészet helyett – melyet az anyja erősen tiltott előle – a matematikában és a természettudományokban fogja megtalálni önmagát. A későbbi Lady Lovelace férjezett asszonyként és több gyermekes anyaként segítette Charles Babbage (1791-1871), matematikus és korai számítógép-tudós, munkásságát, és írta le első számítógépes programját Babbage képzeletbeli analitikus gépéhez. Ebben a programban az algoritmusok egyes elemei már megjelennek, és a Bernoulli számok kiszámítását célozza meg. 1979-ben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma tisztelete jeléül az egyik programozási nyelvét „ADA”-nak nevezte el.”
      És abban egyetértek, hogy a versenyszellem hiánya sem támogatja a nők világhírre való törekvését. 🙂

    • szerintem nőnek lenni sokkal jobb, és pusztán emiatt a nők kevésbé akarnak tudományos munkássággal vagy ilyesmivel kompenzálni! 😉
      (ez egy teljesen féloldalas, tudománytalan tapasztalat)

    • szkifi@: “A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.”
      Sárfalvi_- Tóth: Földrajz I. 252-267. o.
      Bernek – Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 14-33. o. és 49-54. o.
      http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/11het/foldrajz/foci11.html
      Pl. Hatvan (nevű) városunk statisztikája:
      Korcsoport 1998 2000 2001
      0-5 f/l 777/768 714/698 676/643
      6-14 1341/1281 1293/1278 1251/1242
      15-18 650/638 603/583 609/600
      19-62 7456/7770 7494/7851 7482/7790
      63-X 1394/2299 1414/2316 1435/2383

    • sefule, koszonom a szakirodalom ajanlast, majd elolvasom mar ha lesz egy kis idom. ugyan szociologuskent nem a demografia volt a teruletem, en poliikai szociologiat tanitottam egy egyetem foiskolai karan, de eleg nyitott vagyok mert az ember mindig tanulhat masoktol.

      egyebkent felek, hogy e ket feltetelezhetoen tanar szerzoparos, kicsit a multba enged betekinteni az amugy biztos nagyszeruen osszeollozott tankonyvben.

      hogy a temanal maradjunk, en magam szivesebben olvasgatom francis Fukuyama irasait, aki pl. egy rendkivul nagyszeru “szkifit” (o egy jovokutato, de amugy politikaval is foglalkozik)irt arrol, hogyan tette lehetove a biologia es biokemia, hogy az ember beavatkozzon sajat evolucios tortenetebe.

      igaz ez kisse nehezebb olvasmany mint a beidezett tankonyv, de mindenkeppen ajanlom.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s