303. fejezet – a gyereket megszállta a sátán

A Muci meghülyült.

Én imádom a gyerekemet, akár jó, akár rossz, de pár napja mintha bolondgombát evett volna, és a történések mostanra csúcsosodtak ki (legalábbis nagyon remélem, légyszi-légyszi). Tegnap egész nap pörgött, mint a búgócsiga, ide-oda rohangált, össze-vissza verte magát, a legfelsőn kívül minden fiókot kihúzott a konyhában és kipakolt belőlük, közben többször elesett és bömbölt. Amíg kint voltunk barackot szedni, összekakálta magát nyakig, úgyhogy a szörfruha végül vízzel is találkozott, mert csak a kádban mertem meghámozni a gyereket. Aminek során kiderült, hogy fel tud állni a kádban, és ki tud mászni belőle (az utolsó pillanatban persze elkaptam, de addig nem interveniáltam, mert kíváncsi voltam, meddig jut). Amikor visszatuszkoltam négykézlábra a kis pucérseggűt, kirángatta a kezemből a zuhanyrózsát, és elkezdte ő zuhányozni a kezét. Ez nagyon jól is ment, egészen addig, amíg eszébe nem jutott, hogy ő most megnézi, honnan jön a víz, és maga felé nem fordította a rózsát. A váratlan szökőártól azután úgy megijedt, hogy négykézlábról hasraesett, és egy kisebb börleszkmutatványt adott elő, miközben menekülni próbált a nem tudom, mi elől, de szerencsére megmentettem.

Utána a kilenckor már hortyogni szokó kis Mucim este fél tízkor még itt parádézott a hálózsákjában négykézlábon, a fáradtságtól vörös szemekkel, olyan arccal, mint aki azt mondja, hogy értsem már meg, neki muszáj most négykézlábra állnia, ő is utálja az egészet, de ha egyszer muszáj. És ez idáig még vicces is.

Ami nem vicces, az az, hogy a reggelt a baleseti ambulancián kezdtük, hatkor ugyanis üvöltős sírás (én kettőkor mentem el aludni, mert még dolgozni is kellett), berohanok, a gyerek ott ül a mózesben, és fröcsög a szájából a vér. Én lábon kihordtam egy szívrohamot, megtörölgettem, szerencsére erre vidám lett, és vér se jött több, de mivel nem sikerült a forrást felderítenem, elvittem megnézetni, a belső vérzés nagy parám. A diagnózis szerencsére az volt, hogy biztos csak elharapta a nyelvét, de én így meg fogok őszülni hamar, ha a Muci egy pihe-puha mózesben, ahol csak a cumija és a pelusa van vele, véresre töri magát, úgyhogy azonnal húztunk a Brendonba utazóságyért (a rácsos ágy ezzel a nappal végleg kiesett, egyrészt kemény, másrészt aki a kád csúszós szegélyébe kapaszkodva felhúzza magát karizomból, az a rácson is felmászik, az utazóságynak viszont legalább puha az oldala, nem lehet megtámaszkodni rajta). Meg kapott egy nyári hálózsákot is, hogy ne süljön meg, ágyneműt viszont nem osztottam neki, az utazóságy aljába rakok majd pokrócot, a takarót úgyis lerúgja fél perc alatt mindig, a párnahuzatból és a lepedőből meg tutira kötélhágcsót fonna, hogy kimásszon és fejest ugorjon a parkettára.

Ja, arról meg is feledkeztem, hogy tegnap még egyszer csak mindenütt vörös foltok lettek rajta, most vagy melegkiütés, vagy a barackmennyiséget nem bírja, vagy a 20 ml áfonyás ásványvizemtől lett ilyen (tegnap kapott először, mert kinézte a kezemből, én meg örültem, hogy legalább iszik valamit, de abban egyébként is csak áfonya van, aszkorbinsav és valami minimális cukor, amit mind kapott már és eddig nem mutatott allergiás tüneteket), továbbá a szájába tömött egy marék földet barackszedés közben, majd félóráig köpködött, és szemrehányóan nézett rám, hogy ezt a hülyeséget miért nem akadályoztam meg. Az a baj, hogy hiába próbálnám elmagyarázni neki, hogy is vannak ezek a dolgok, a "baba", "nem" és "meme" szavakkal egyszerűen nem tudom megfogalmazni az önálló felelőségvállalásra és a tetteink következményére vonatkozó gondolataimat, mást meg nem ismer (igazából szerintem a babáról sem tudja, micsoda, csak tetszik neki, hogy van közös szavunk, ami után nevetünk).

A mai nap mérlege egyelőre annyi (a balesetin kívül), hogy ellopott tőlem egy sültkrumplit, amit meg is evett a hat és fél fogával (igen, kijött a jobb felső hármas), amikor leültem a dohányzóasztalhoz bepúderezni az orrom, akkor belemancsolt a púderbe, majd az arcomba törölte a kezét, közben kirántotta a hajamból a hajgumit, mindezt vészjóslóan imbolyogva térden. Utána dél körül fel kellett szaladnom valamiért az emeletre, addig gondosan becsatoltam a pihenőszékébe, és hát bizony sikerült felborulnia vele, életében először. Fél perc alatt. Most éppen az új ágyában piheg, aminek a matracát szerencsére ólommal bélelték (esetleg arannyal, mindenesetre nagyon nehéz, nem borulékony), én meg nagyon remélem, hogy vége az átoknak, és nem gyújtja ma ránk a házat, miközben magára rántja az apja motorját, késekkel a kezében.

20 thoughts on “303. fejezet – a gyereket megszállta a sátán

  1. ma mi is szájból ömlő vérrel kezdtünk [másfél literes palackkal a szájában nekigyalogolt a kanapénak].

    két szintes lakás örök koncentrációt követel, miután a baba önállóan odamegy ahova akar/tud. még most is gondolkodom, hogy legyen-e lépcsőrácsunk és ha igen, mennyi.

    az utóbbi idők legjobb bejegyzése volt ez egyébként. szerintem.

    • Dehogy hülyült meg! Most lett teljesen átlagos 1 év körüli kisördog. Amúgy jó téged olvasni, de ezt párszázan már biztos leírták. Szép napot!

    • Teljesen normális gyerekviselkedés. Különben is, melegfront van, te mondtad, hogy apai vonalon nem bírja a meleget, ezek szerint a frontot sem.

    • Bölcs leszek: most ez az időszak következik. Tart úgy húsz éves koráig, csak mindig mást talál ki a fantáziájuk. Üdv a klubban.

    • Az ördögi Muci 🙂 Addig nincs baj, míg nem csinálja végig azt, amit a húgom kb. másfél évesen, úgy mint: wc-ből ivás, szappanevés, sorozatos pénznyelés(a legtutibb az volt, mikor lenyelt egy ötforintost és egy százas jött ki, akkor jelent meg a fém százas, apukám kérdezte is, hogy mi lesz, ha százast nyelet le vele), szék helyett az asztalon ülve evés, könyvespolcot magára rántás…Jaj, hopp, az én voltam 😀
      Nem szállta meg semmi, csak gyerek.

    • Én is a frontot akartam írni, illetve már régóta szeretnék áradozni, hogy mennyire tündéri a gyermek és, hogy nekem mennyire bejön a stílusod. Munkahelyen néha veszélyes olvasni! 🙂

    • Lucia!
      No para,a Muci semmi mást nem csinál csak azt amit minden gyerek:):)ja ez még csak a kezdet!!!!
      Olyan dolgokat fog kitalálni ,hogy nemcsak szívrohamod,de agyvérzésed,sokkod,szívmegállásod,agyonverésirohamod stb lesz egyszerre.
      Neked max. több hajfesték kell,mi Muci fan-ok persze jókat fogunk mosolyogni,és imádni a rosszcsont Dont sztorijait.

    • Két fiúnak álcázott ördögfit terelgettem egészen a felnőtté válásukig… túlélték. Önmagukat, engem is. Nálatok sem lesz másként.
      Eddzed magad Lucia! Jobb ötletem nincs.:o))
      És igaza van Dorcsinak. Imádni fogjuk a rosszcsont Don kalandjait!

    • Csupán annyi történt, hogy rájött: a mozgás szabadság. És ez mostantól csak rosszabb lesz. Egyre rosszabb. Integess bátran a nyugis hétköznapoknak és a napközben a gép előtt töltött békés óráknak. Úgy kb. 16 évig. Utána már nagyjából önálló, bár ha fejre áll, még akkor is hazamegy.

    • Most én is írjam? mint a hülyegyerek a reklámban: kezdődik, kezdőőődik :DD
      Készülj fel, több hajfesték, magnebélahatos, nyugtatók és egy tisztességes házi kötözőszett 🙂 a harci pálya igényei 🙂

      Utazóágy rulez!!! (használják még ezt a szót?) :DD
      Mekkora a mérete? Van egy mienkébe méretre szabott 5cm vastag szivacsom (kb. 2 hónapig használtuk), 2 huzattal, szívesen odaadom, mert nekem nincs tőle férésem, csak az utazóágyat lehet mikrora csomagolni, ezt nem tudom 😦

    • menjmar: köszi a lehetőséget, lemérem majd az ágyat, ha üres lesz, és ha kompatibilisek vagyunk, akkor élnék is vele 🙂 pillanatnyilag a kiskorú, akinek gyönyörűen megágyaztam, a fekvőhely lábrészében szunyál keresztben, összegömbölyödve, nagyon helytakarékosan 🙂

    • Hamarosan eljön az az idő, amikor nem állítja meg az utazóágy sem. Rá fog jönni, hogyan kell hisztizni ahhoz hogy kiengedd:) Mind rájönnek előbb-utóbb…
      Szerintem kezdd el “balesetveszélyteleníteni” a lakást.
      Még így is lesz olyan dolog, amivel kárt tehet magában. Teljesen ártatlan tárgyakat is fel tudnak használni erre a célra. Annyi idő alatt amíg pislantasz egyet:) De ez így normális.
      Nálunk egy fém csapágygolyót dugott a fülébe a gyerek miközben a szerelő apját nézte. Az orvos mágnessel egy pillanat alatt kiszedte, de azért izgalmas eset volt.

    • Muszáj első kommentként együttérzésemet kifejeznem, mert hasonlóan izgalmas napoknak örvendtünk nemrégiben és örvendünk újfent. Nálunk ugyanez volt és van a helyzet a téli ridegtartáson edzett babámmal 28 fok fölött. 28 fok alatt visszatér a kicsit sem angyal, de mégiscsak követhetően csintalan gyermek addig megszokott énje. Szép nyarat! 🙂

    • matrac: mi az ikea-ban vettünk 2e ft-ért egy 5 cm vastag szivacsot az utazóágyba, mivel mi azt valóban utazásokhoz használjuk és a szivacs könnyen összetekerhető és úgy szállítható is. (nekem az ágyhoz járó acélbetétes “derékalj” túl ridetartásosnak tűnt, ezért a beruházás). remélhetőleg olyan ágyat vettetek, aminek nem lehet kizipzárazni az egyik rövid végét sem, mert ezt még belülről is meg tudja oldani magának, ha ki akar szabadulni…

    • a többiek elmondták előttem. pá nyugodt napok, szia gyerek 🙂 amikor majd harmadjára veri oda a száját, már nem fog szaladni sehova 🙂

    • 🙂 Nálunk is a 9-kor bőszen alvó ded 10-kor még heves Hi-Fi nézegetést szeretett volna, illetve enni is, amit a tegnapi nap olyan 12 X tett meg.
      Front van… :-S

    • írta már valaki, hogy nem hülyült meg, csak elindult ? :)))))))és azt, hogy üdv a klubban ? 😉
      úgy kb 6-7 éves koráig marad ez így, de ne nyugodj meg, mert jön helyette más agymenés 😀

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s