273. fejezet – nyugaton a helyzet változatlan

Nincs igazából semmi különös, csak olyan jó most minden a gyerekkel. Féltem, hogy ha elkezd mozogni, akkor jön majd a rossz világ, de egyelőre nem jött, sőt. A Muci reggelenként általában körbedöngicsél, odakukacozik mellém, és aranyos magas babahangokat ad ki magából (ezzel olyan benyomást kelt, mintha gügyögne hozzám, mert van neki normál hangja is), miközben simogatja-matatja a nadrágomat, meg az ölembe hajtja a fejét, ilyenek. Azután felfedezi a környezetét, ha valami különösen érdekeset talál, akkor álmélkodva he- meg hőzik, tegnap például sikerült rálelnie az erkélyajtóra, amin ő is kilát az erkélyre, és ez egy félóráig lefoglalta. Pakolászni pakolászik, de és akkor mi van, majd visszapakolok (ő is próbálkozik vele, de én ügyesebb vagyok), szerencsére kevés mindent tartunk földközelben. Amúgy a Don nonverbálisan bevezette az általános többesszámot, ebben rosszabb, mint egy horda kismama, szóval mostanában nincs olyan, hogy olvasok, fiókozom, mosogatok csak olyan, hogy olvasunk, fiókozunk, mosogatunk, illetve a tányéromból eszünk. Mert mindent utánam kell csinálni.

Kismajom ebből kifolyólag megkapta ma reggel az első saját joghurtját is, mert mindig megeszi az apjáét, láthatóan örült neki, pedig már reggeli után volt (és kicsit elszomorította, hogy nem hagyjuk neki dobozostul megenni, pedig az a legfinomabb része).

Dévényen is megállapodtunk abban, hogy simán tudna már négykézlábazni, ha akarna, csak nem érti, hogy mi ez a hülyeség, amikor hason tök jól tud menni, miért kellene még térdelnie is hozzá. Azért a legutóbbi torna óta nagyon nyomkodja a kis seggét az ég felé, én viszont már tök rezignált vagyok, így fél év után belenyugodtam, hogy mi már örökké járni fogunk a tornára, nincs menekvés, sebaj, legalább kimozdulunk. Abban viszont megállapodtunk, hogy finommozgásilag a topon van, amúgy meg egy puszilgatnivaló angyaltündér (komoly szerelmi jelenetek zajlanak le két mozgássor között a polifoamon, a Muciban az az elképesztő, hogy bármilyen hisztit abbahagy és konkrétan flörtölni kezd, ha egy nő szépen néz rá).

Igazából olyan nagy hírek most nincsenek, végre elpakoltam a sterilizálót és a bébiőrt, amúgy evés rendben, mozgás rendben, alvások rendben (mióta mozog, megint alszik napközben is másfél órákat két evés között, néha már kezd olyankor hiányozni), röhincsélések rendben, az idő mondjuk lehetne egy kicsit jobb is, de ennyi belefér.

Reklámok

11 thoughts on “273. fejezet – nyugaton a helyzet változatlan

  1. Az egészen korai Muciról tettél fel mozgóképeket, most miért nem dokumentálod filmen is a kukacozást, döngicsélést, pakolászást, hehőzést és röhincsélést?

    • Próbáltátok mászás stimuláláshoz a lepedős módszert? (Don Muci hasa alatt egy lepedő át, majd felette összefogod és így megemeled annyira, hogy a lába és a keze még leérjen.)Esetleg kérdezd meg a Dévényeseteket, hogy ajánlja-e Don Mucinak. Az én koragyerekemnél működött, bár egy darabig erősen kellett ráutaló magamtartanom…

    • Csiperke, jaja, próbáltam, de az többemberes feladat, mert a Muci olyankor nagyon lelkesen felcsapja kezét-lábát a levegőbe, hogy de jó, repülőzünk 🙂 mostanában talicskázom vele, meg négykézláb állásba kényszerítgetem, de nem érti az egészet.

    • Mint a gólya mikor hozza a gyereket, csak fordítva kell beletenni a gyereket?:))) Bocs, tudom, hogy komoly dolog ez, de elképzeltem,és láttam magam előtt, amint épp Csiperke ráutal:))

    • Segíthet az is a mászásban, ha érdekes dolgok és a gyerek közé akadályokat teszel: porszívó csövet, alacsony peremű dobozt, amin át kell mászni a telefonért, de nem túl magas ahhoz, hogy inkább megkerülje. Kénytelen négykézlábra állni és könnyen előfordulhat, hogy a további lépéseknél úgy is marad. Nekünk bevált. (De lehet, hogy nem ez használt, nem is tudom. De vicces volt!)
      Egy ideig a jó példával elől járást is próbáltam, de attól csak a térdem kopott szét, mert más eredménye annak nem lett.

    • Még egy tipp: mászóhenger?! Olyan, mint a strandlabda, csak henger alakú, pocak alá anyuka betesz, benne golyó zörög, gyerek teker vele. Ilyen is volt a Csibének, mondjuk minden sz*art megvettünk, aztán Danoninos pohárral, meg ásványvizes palackkal játszott. De a mászóhenger is tényleg jó volt! Csak már nem nagyon emlékszem, 111 cm-nek mértem tegnap a koragyerekem, aki 10 nap múlva lesz 4 éves… 🙂
      Bluemoon: jaja, épp olyan!:-)

    • Nálunk is ez a “probléma”.Próbált már mászni, de ésszel dolgozik, és ha odatud hempergőzni, vagy pörögni, akkor az az egyszerűbb.Én nem erőltetem. Úgy gondolom, ha az agy és az akarat, meg az izomzat együttesen meglesz, akkor majd megcsinálja.Sokkal többet megcsináltak már eddig is, mint amit mi egész életünk során tettünk.Igaz?

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s