Bennem mindig felmerül, hogy hogyan lehetne vajon definiálni, vagy elkapni a pillanatot, amikor a kisbabából kisfiú lesz, vagy amikor a de ügyes, sikerült levennie a zokniját-ból az a büdös kölyök megint lerúgta a zokniját. Azt viszont pontosan tudom, mikor tanult meg a Muci kanállal enni, 2009. március 19-én 16:57-kor, ugyanis előtte egyáltalán nem volt képes rá, csak azt játszottuk, hogy én betuszkolom a szájába az ételt, ő meg amit nem tud kitolni, lenyeli, azóta viszont gyönyörűen eszik, nem kalimpál, nem köpköd. A műanyag előkét viszont sajnos a szájába csűri, amitől az kajás lesz, majd beletenyerel, és a ruhájába törli a kezét, ezt megelőzendő a megfelelő helyeken kilyuggatott tescós zacskóba csomagolom a gyereket étkezés előtt.
A tegnapi nap nagy eseménye az volt, hogy belátogattunk a kórházba, ahol megjelent Timur is, illetve még egy haverkislány. Kíváncsi voltam, hogy milyen lett az "új" PIC, hááát, az jó, hogy végre a szülőszobák mellé tették, nem egy tök távoli épületbe (bár az anyukáknak így is egy magas emeletet kell oda lépcsőzniük a kórtermes szintről), viszont a másodikon van, és egy VIP-szülőlakosztályt alakítottak át PIC-cé, ami, bármennyire is VIP, azért annyira nem nagy. Oké, a 30 centis babáknak nem kell túl sok hely, de a régi részen legalább volt a nővérkéknek konyhájuk a részlegen, meg iroda, vizsgálóhelyiség, három babaszoba, ilyenek, itt meg úgy láttam, előtér van, és két helyiség, az egyik vizes (mármint csap, kád, ilyesmi). Tizenhat gyerekre. Egybenyithattak volna legalább két szülőszobát, vagy valami.
S. B. viszont a szokásos nagyon aranyos, a vizsgálat után még ki is jött velünk mindenkikkel beszélgetni, és egyrészt nevetett egy kicsit a rejtett Down-kóron (volt ugye az én parám, utána meg ezt olvastam Timuréknál, és megrémültem, hogy most az egyszer működtek az anyai ösztöneim, de hálistennek nem), meg mondott egy okosat, hogy vélhetőleg miért esett ki belőlem a Muci. Szerinte lehet, hogy lepényleválás miatt, merthogy erős vérzéssel mentem be, és belegondolva, tényleg, az elején alul volt a lepény, hathónaposan már felül, ez szerintem nem utal olyan nagyon szívós tapadásra, másrészt meg akkor (asszem, a blogba is írtam) két napig nagyon rugdosott a gyerek, ettől meg én eléggé görcsölgettem, szóval simán lehet, hogy kvázi lerúgta a Muci a lepényét. Több pálinkás kenyeret kellett volna ennem.
És végre láttam más kisbabákat is úgy közelről. Hát a Don úgy nézett ki mellettük, mint egy partra vetett bálna, mert egyrészt mindkettőnél nagyobb és kövérebb volt (soha többé nem panaszkodom arra, hogy nem elég a súlya), másrészt viszont mindketten sokkal ügyesebbek voltak nála. Timur simán ült, állt, négykézlábazott, vigyorgott nagyokat, de a kislány is fogta a saját cumiját. Igaz, hogy mindketten idősebbek nála minden számítás szerint egy-két hónappal, ráadásul a Dont le is taglózta a meleg (három dologtól tud kiborulni, ha éhes, ha álmos, vagy ha 19°C-nál több van), de a hipotónia is nagyon látszott. Na mindegy, csak kitornázzák előbb-utóbb.
kicsi malac 
Nem nagyon érdemes összevetni őket, még az azonos korúakat sem, mert nem egyszerre fejlődnek, hanem össze-vissza: mindenkinek más és más megy az adott korban. Ráadásul nem megtanulják a dolgokat, hanem egyszer csak képesek lesznek rá. Pl. nálunk az ivadéknak sosem mutattam, hogyan kell zoknit felvenni, hanem aparobot módra mindig feladta rá, és kész. Aztán egy napon hirtelen fogta, kicsit nem figyelt oda (‘sten álgya a Cartoon Networköt), és automatikusan felvette a zokniját is…
Szóval a betanulási folyamat érzékszervekkel nem érzékelhető, külszíni jele nincs, nyilván mentális adatátvitellel működik. Már alig várom a pillanatot, amikor rámszól, hogy hadd üljön előre, és hadd vezesse ő a kocsit, mert már azt is tudja.:)
Most komolyan, a szülőszobából csináltak PIC-et?? Hát ez igazán f@sza megoldás… Egyébként melyikből, a folyosó elején, vagy a végén van? Itt is csengetős rendszer van, vagy hogy? Mesélj egy kicsit légyszi, hogy jövő szerdán ne bénázzunk annyit. 🙂 Mondjuk az jó, hogy így legalább nem kell az icipiciket a műtőből felautóztatni a dombra, ott lépcsőn felcipelni a másfél emeletre, de a többi körülmény… orvosi szoba, fejős helység? Vagy ne kérdezzek hülyeségeket?
Tényleg nem érdemes hasonlítgatni, később sem, ovis korban sem, iskolás korban sem. Fejlődik szépen, gyarapodik és egyre ügyesebb, minden a legnagyobb rendben.
Südve: hát én is meglepődtem. fel kell menni a másodikra, ott a végén balra az utolsó ajtó, csengetni kell (mondjuk én simán betörtem, nem láttam a csengőt, de nem csesztek le, nem Tünde volt tegnap:)). Arról fogalmam sincs, hogy hol veszik át a köpenyt-cipővédőt az anyukák, semmi ilyesmire utaló jelet nem láttam. S. B. ott vizsgálta meg a Dont és a többieket az előtérben, miután kerített egy pelenkázóalátétet, szerintem mi voltunk nagyjából az első ambulánsak 🙂 lehet, hogy az egyik szoba orvosi szoba, így lenne logikus (hűtő is kell a tejnek, stb), de akkor az összes gyerek a másik szobában van. a fejősszobáról fogalmam sincs, vagy a tisztességes, időre született gyerekeknek is Anna néni oszt, és akkor vissza kell járni fejni, vagy van a szülészetnek saját tej/tápszerkonyhája, és akkor talán annak a környékén oldották meg valahogy.
Hát ez nagyszerűen hangzik.
A fejés maradt a régi helyen!!! mondjuk,ha még ottlennék,azt mondanám,hogy inkább mászkálok a tejjel én,csak a kicsiket ne kelljen lépcsőztetni meg cipelni, miközben kézzel lélegeztetik őket. Valamit hallottam erről,hogy az ilyen, szülőszoba melletti PICekben sokkal nagyobb a túlélési arány, nem kapnak sokkot utaztatás alatt a bébik.
Babaszempontból jobb az új PIC, minden más szempontból katasztrófa. Azt a kiszuperált kórházi ágyat,amin várakoztunk a folyósón, állítólag pár napja tették oda, addig leülni sem lehetett az anyukáknak.
Merci, egyértelmű, ebből a szempontból sokkal jobb. De mi lett vajon azzal a tervvel, hogy a tetőtérben kapnak helyet?
Arról nem hallottam… de őszintén szólva azt gondolom, hogy a főorvosasszony, aki amúgy is szerette volna visszaszorítani a szülők “lábatlankodását” az osztályon, nem véletlenül nem figyelt az ő “kényelmükre”. még azt is mesélte egyszer régebben, hogy más PICeken nem is adnak pasztőrizálatlan anyatejet a gyerekeknek. és akkor azt otthonról is be lehet akár hozni ugye…
Hát nem t’om, a Bókayban pl. nem pasztörizálták a tejet, igaz, ott sem volt fejősszoba, hanem ott az inkubátor mellett lehetett fejni. És szintén a Bókayban délelőtt fél 11-től este fél 7-ig _folyamatosan_ volt látogatás, mondjuk krízishelyzetben ott is kiküldtek minket. Ehhez képest a Jánosbéli látogatási rend elég kevés, igaz, Pécsett pl. még ennél is kevesebb, ott napi egyszer mehetnek az anyukák, ha jól emlékszem, 20 percre… Jó, végül is mi már szerencsére tényleg csak kontrollra, kvázi látogatóba megyünk, de azért nagyon nem irigylem a mostaniakat.
Nem csak a Bókay-ban, Debrecenben sem kell pasztörizáltatni a tejet. És Debrecenben 7:30-tól 20:30-ig megszakítás nélkül ülhetsz a Csöpp mellett. És ott is csak krízishelyzetben küldenek ki. Mi mindkettőt megjártuk Cukival.
A debreceni magasan az ország legjobb PIC-e. Ha jól tudom. A múltkor hallottam a vezető orvost beszélni a rádióban, és olyan de olyan normálisan és szimpatikusan nyilatkozott, mintha nem is a magyar egészségügyben szocializálódott volna.