212. fejezet – képekkel

Ma estefelé másodfokú viharjelzés volt idehaza, mert Muci, akinek a bélműködéséhez órát lehetne igazítani — mondjuk egy +/-30 perc pontosságú órát, mert tradicionálisan egy nap egyszer, délelőtt tíz és tizenegy között végzi a nagydolgát –, este is kakit villantott, folyósat, úgyhogy gyanakodni kezdtem, hogy elkapta  tőlem a kávét. Természetesen rögtön stratégiát alkottam, és megkíséreltem megitatni, először vízzel, majd babateával, ill. durván híg tápszerrel, de Muci úgy csinált a szájával, mint a szobaszökőkút, úgyhogy azt a következtetést vontam le, hogy nem szomjas (eddig csak a kórházban ivott, mert ott meleg volt). Lefekvéséig kihegyezett idegekkel figyeltem a cselekedeteit, de csak büfizett hármat, úgyhogy elképzelhető, hogy nem kell kórházi pakkot csomagolnom, lábon hordja ki.

Így nézett ki közvetlenül lefekvés előtt (a homloka nem a láz fakasztotta verejtéktől csillog, hanem a gyógyszertári krém + neogranormon kombótól, amivel a köcsög ekcéma ellen harcolok):

zoard100

Amúgy mostanában a váratlanul fel-feltörő nevetése a legédesebb benne. Ő olyan, hogy amikor a baba nevet, akkor az egész világ vele nevet, amikor mosolyog, akkor az egész világ vele mosolyog, amikor pedig sír, akkor izé, megetetjük vagy letesszük aludni, és abbahagyja. Szóval a minap este ülünk a nappaliban, én akkor értem haza bevásárlásból, és kezdtem etetni a babát, a fiúm meg felajánlotta, hogy kipakolja a szatyrokat, és tényleg ki is pakolta, a nappali padlójának közepére, általam beláthatatlan logika szerint csoportosítva az élelmiszereket (oké, két órán belül elrakott mindent a helyére). Szóval megtalálta a pluszt, és elkezdte dobálgatni, én meg merengtem, hogy szóljak-e neki, hogy óvatosan, mert csak a harmadik boltban találtam ilyen isotoniásat, amit ő szeret, de olyan aranyosan játszott, hogy inkább nem szóltam, a baba meg megbűvölten nézett, és akkor egyszer csak leesett a plusz, mire a baba hangosan kacagni kezdett (nagyon ritkán csinálja, jól be kell hergelni hozzá, általában csak nagyokat  vigyorog). Szerintem mondanom sem kell, hogy ezt követően egész este dolgokat dobáltunk, hátha, de nem ismételte meg.

A másik nagyon aranyos, ahogy mindig a fejére húz mindent, hálistennek, eddig is messze pakoltam tőle a nejlonzacsikat, ez az egyik heppem, de borzasztó imádnivaló, ahogy nagyokat szuszog boldogan a takarója alatt, és totálisan megsértődik, ha leveszem a fejéről, nagyon csúnyákat röfög olyankor. A kép elkészülte után húsz perccel megint ránéztem, és már az egész takarót a fejére küldte.

zoard102

Bónuszként még egy macis-sejtelmes, miszter januárról.

zoard101

37 thoughts on “212. fejezet – képekkel

    • A macis fotó a legjobb az eddigiek közül. Ha lesz blogom, eljössz? Már szervezem, de döcög. A baba-végtermék állagáról – de komolyan – aggódó figyelemmel várom a holnapi hírt. Nyugodtan nyissad meg azt a linket, amit küldtem. Nem fertőz.

    • offtopic ragadom meg (ki) a szót: valamelyik nap beszéltek a tévében valami homályosat a sóbarlangok és az ekcéma ellenséges viszonyáról.

    • Hehe. Emlékszem, milyen elkeseredett voltam, hogy az én hat hónapos csemetémet anno kénytelen voltam nevetésre, de még mosolyra is fakasztani. Ott báboztam neki összevissza egy gumi kenguruval órákig, és semmi. Mérgemben földhözvágtam, nyifogva pattant fe a földről. És láss csodát: magzatom csukladozva kacagott. Kb. egy órán át vagdostam földhöz a jobb sorsra érdemes jószágot, s fiacskám mindannyiszor elboruló, tébolyult kacagással válaszolt. Miken múlik?!

    • Lucia, utólag csatlakozom az egy hetes kimaradás után még kérő néphez, de azzal az érvvel, amelyet nem mond senki. Nagy híve vagyok Malacnak, mert szépséges, nemeslelkű, szellemes, kreatív és művelt – pl. (lefordíthatatlan) szójátékra is képes -, de ő mégiscsak ebben a blogban létezik számunkra. A szöveg pedig nagyon jó, nem a cselekmény fordulatai miatt, még csak nem is a “stílusod” miatt, hanem mert világa van, jó, mint a jó irodalom. Szerencséje van a babának, hogy ilyen tehetséges anyukája van, aki szeretetről és boldogságról is képes élvezetesen írni, (pedig….), és milyen jó nekünk, ha jön a folytatás.

    • Szia! Nemrég találtam rá a blogodra, nagyon tetszik, ezentúl mindig olvasni fogom. 🙂 A kérdésem az volna, hogy a bölcső az állandó ágyikója neki, vagy van kiságya is?

    • telaci, hát gondolom, megnézem majd a blogodat, ha megírod, hol van, és ha tetszik, akkor olvasom. a linket megnéztem, valami hegedülős csaj? hanggal még nem tudtam, mert aludt/alszik a gyerek.

    • Nyinyanyu: nem, amikor hazahoztam, akkor túl kicsinek tűnt még a bölcsőhöz, úgyhogy azóta a babakocsi mózesében alszik, a bölcső meg játszóhely, azért van úgy telepakolva, de igazából napközben simán elalszik bárhol.

    • Én kisebbemnek is van ilyenje, hogy mindent magára húz, főleg a fejére, de egyszer 40 fokban kezén-lábán zoknival aludt, reggel vettem észre.

    • dobka, nem tudom, de éjszaka meg a kapucnija belsejéhez nyomja az orrát, úgyhogy nem biztos. ha meg tényleg a fény zavarja, akkor legalább talált rá megoldást, mert sötétítőnk az nincsen, csak rengeteg ablakunk.

    • Akkor ezek szerint egyáltalán nincs neki az a hagyományos értelemben vett rácsos kiságya? Ez nagyon tetszik, szerintem is rugjuk fel a konvenciókat. 🙂

    • Nyinyanyu, hát nincsen, nekem mániám volt a bölcső, meg nehezen is fért volna a kiságy, illetve csak alvásra kellett valami, mert egyébként egész nap ott lebzsel a közelemben valamire lerakva. most már asszem, járókája sem lesz, majd inkább elpakolok a magasságából.

    • szia!

      olvastam h neugranormonos izével kenitek a fejét.én is azzal kezdtem az aprónk fejét mikor kijött az ekcéma,és a Heim Pálos bőrdoki majdnem meglincselt,hogy ne tegyem ,mert az arcukra nem szabad tenni.

    • Szerintem csak szeret elbújni. Én khm.. huszonnégy éves létemre is a fejemre húzom a takarót, ha elegem van a világból, és a pasim is azon röhög, hogy alváskor teljesen elbújok a vállában, szóval ez tök normális:D Viszont ugyanilyen macim nekem is van.

    • hát, nálunk egyik orvos sem tiltakozott miatta, persze először csak kis felületen kentem be, hogy nem allergiás-e, de semmi baja, és sokat javult tőle a bőre. a tájékoztatójában még az sincs, hogy szembe ne kerüljön, de amúgy is sérült bőrfelületekre & nyálkahártyára szokták kenni gyerekeknél is, szóval elképzelni nem tudom, mi baja lehet tőle. a popsikenőcs persze más.

    • alapjában nem vagyok olyan mindenbabadeéééédescukizós típus,sőt,mióta sajátjaim vannak (bő 18 éve),kevés “másgyereke” hoz lázba. persze megdícsérem,meg megszagolgatom,fogdosom a lábujjaikat,tetszenek is,de aztán nem sajnálom,hogy nem vihetem haza. viszont ez a baba őszintén mondom,hogy születése óta tetszik,és nagyon szívesen nézegetem,meg olvasok róla./hazahozni nem akarom azért,nyugi:)/ nyilván persze az anyuka írói stílusa sem elhanyagolható:)

    • éppen ezaz,hogy nem volt az. volt az a piros melltartós kép,amin borsószemnyi méretű volt még,de már ott is látszott a szépsége:) tetszik,na!

    • Szia!
      Ekcéma ügyben segítenék, ha tudok, nekem is állandó betegségem, igazán elűzni talán soha nem lehet, de időszakos, nekem régebben pl. csak télen jött elő és már nagyon durva stádiumokat is megéltem mire egy maszek bőrgyógyi felírta a Dermovate oldatot. Valószínű a picúrra még nem kenheted, de dokinál kérdezz utánna szerintem, esetleg nagyobb korában, ha előjön, akkor istenien használható.
      Sok boldogságot!8)

    • bocs, nemtom hányan írták meg már előttem, mert rengeteg a komment, de azért hátha még senki: ha hirtelen ok nélküli híg trottyok jelentkeznek, akkor néhány napon belül számíthatsz az első fogacskákra…nálunk legalábbis ez volt, 3 nap trotymizás után megjelent két alsó rece-fice.

    • A dermovate az egyik legkeményebb szteroidos cucc, amit bőrbetegségekre felírnak. Én nem kenném a gyerekemre.[Magamra rákenem(pikkelysömör), de a gyerek az egy másik történet.]

    • Kedves Lucia, ekcéma ügyben szeretnék én is segíteni! Az egyéves kisfiammal küzdünk vele szinte születése óta és az utóbbi időben ezekkel a krémekkel szinte tünetmentesek lettünk:
      – Linola fürdőolajjal fürdünk fürdetőkrém helyett,
      -Babé ureás testápolóval minden reggel bekenem az egész gyereket, az arcát is
      – előtte a problémás részeket befújom Forever Living Aloe First Spray-al
      – fürdés után az arcát Linola Fettel kenem és most hallottam, hogy létezik Linola Ureás krém is
      És ami a lényeg, ha nem akarod szteroidos krémekkel kenegetni( amit a Heim Pálban minden aggály nélkül felírnak), létezik egy új krém, ami állítólag nagyon kevés szteroidot tartalmaz és nálunk ha előjönnek a kiütések, egy nap alatt leviszi őket : Advantan a neve, legközelebb esetleg próbáld feliratni!

    • HELÓ!százmilliomodik ekcéma-tipp: sudocrem. (gyógyszertár, vény nélküli, sima antiszeptikus krém, ekcémára is ajánlják) vagy már volt?

      Timurnál a koponyatetőn van ilyesmi sebesedés, és, ha bekenem reggel meg este, akkor két nap alatt el szokott múlni. igaz pár hét múlva visszajön, de még csírájában vissza tudom így szorítani.

    • M, én meg pont most akartam írni, hogy milyen jó látni Timurt vigyorogni, meg hogy kikerekedett, meg egyáltalán, csak a szeme ugyanolyan. ja, és február valamikor megyünk a kórházba, ha kész van az új hely, ti?

    • Ahogy elnézem ekcéma tekintetében ahány ház, annyi féle kezelés 🙂
      Ősz kezdetén az én lányomon is kijött (arc és könyök), kísérleteztem néhány kajaféle kihagyásával végül időt kértünk a budai allergiaközpontba, és kisült a vízre érzékeny. Nekünk ezeket mondták, ill. váltak be:
      – Linola hidrofil (vagyis doboza szerint fett) az arcra
      – Advantan higított keveréke a könyöktájékra
      – Linola fürdetőolaj hetente 2x (amíg a gyerekeket áztatom benne, használt az én bőrömnek is)
      – és fürdessem minél rövidebb ideig.
      Én is kísérleteztem a sudocremmel, babe krémmel itthon, de sajnos az neki nem vált be.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s