Reggel én bőgtem a fejőshelyiségben, este az egyik új kismama, általában innen lehet tudni, hogy a pattogós nővérke huszonnégyórázik. A már hospitalizálódott kismamákat meg onnan lehet felismerni, hogy nagyon mereven ülnek, ha a pattogós nővérke (aki engem rendszeresen Mégnemjöhetbe Anyukának, illetve Ugyemármegy Anyukának szólít) műszakos éppen. Ő az is, aki mindig rámrivall, ha ránézek egy nemsaját gyerekre, ezzel pár napra őrületbe is kergetett, ugye ilyenkor, ha figyelik az embert, akkor nehéz nem azt csinálni, amit tilos, egy idő után úgy éreztem, hogy úristen, de hát itt a plafonon is koraszülött csecsemők vannak, nincs más hátra, meg kell tanulnom csukott szemmel közlekedni az intenzíven, ösztönből, mint a nindzsák. Aztán egyszer pont olyankor kérdeztem meg S. B.-t, hogy hogy van a Sára, amikor ő is ott volt, S. B. pedig kedvesen elmondta, azóta a p. n. ezzel a gyerekrenézős dologgal konkrétan nem piszkál, de talál másvalamit mindig.
Ilyenkor mantrázom magamba mindig, hogy nem utálni, mert a gyerekekkel kedves, a gyerekek érdekét nézi, de például S. B. is a gyerekek érdekét nézi, mégse kívánok öngyilkos lenni soha, ha szól hozzám, pedig ő is megmondja, ha valamit rosszul csinálok. Időnként bűnös, bosszúvágyó gondolatok járnak a fejemben, mint például hogy ezentúl napszemüvegben látogatok, hogy ne lássa a p. n., hova nézek, vagy viccből azt mondom neki, hogy cipővédőtlen lábbal fogok bemenni a PIC-re, ilyesmi.
Na, de a lényeg: Zorcsi 1620 g, szóval előfordulhat, hogy kamion kell majd a hazaszállításához. Amikor este bementem, éppen cumiztatni próbálták, amit a p. n. utasítására nem nézhettem végig (gondolom, a cumi személyiségi jogai miatt), de utána mondta a nővérke, aki az aktust lefolytatta, hogy Zének nagyon jó a technikája, nem lesz ezzel a cumiztatással/szoptatással semmi gond, csak még pici és gyenge, és nem tudja mind a harminc grammot önerőből lenyomni. Zorcsi mindenesetre részben úgy nézett ki, mint egy jóllakott óvódás, részben meg sértődött arcot vágott, gondolom, azért, mert mégis ledugták a torkán a szondát, mindenesetre megnyugtató, hogy van tehetsége a táplálkozáshoz, nagy öröm ez nekünk.
kicsi malac 
Sosem fogom ezt megérteni, hogy miért kell megríkatni embereket, vagy rossz érzést kelteni bennük… Feküdtem a műtőasztalon, műtősnővérkének percekig nem sikerült vénát szúrni (ennek hetekig elég csúnya nyoma maradt) majd közölte velem mintegy vádlón, hogy ha rendesen szülnék elég lenne egy véna, de mivel műtenek így kell mégegy. Nehogymá asziggyem, hogy a császár szülés, és gondolom a terhességi toxémiáért is én voltam a hibás… És érezzem magam megtisztelve, hogy szenved velem, ha nem épp halni készülünk a gyerekkel megütöttem volna 😦 Persze vannak nagyon kedves nővérek is, akik tartják az emberben a lelket… Csak azokat kellene alkalmazni!
Lehet én enm olvastam figyelmesen, de aúgy miért baj, ha ránézel más gyerekére?!
Z. szépen nődögél, lassan jöhet is udvarolni a lányomnak 😉
Dehát mit tudott mondani, amitől így kiborultál??? (Mellesleg szerintem most sokat fogjuk látni, elkaptam egy félmondatot, miszerint a gyereke épp nyaral, szvsz ő egyedülanya, és most lenyom egy csomó műszakot, hogy később szabira mehessen.) Engem is kiküldött ma úgy 20 perc után… viszont már második napja tök részletesen tájékoztat Sáráról, még a koponyaultrahangról is elbeszélgettünk, pedig arról elvileg ugye nem szabadna… (ő mondta, hogy lehet, hogy Sára nem fogja bírni az anyatejet, mondjuk ettől én is kiakadtam…)
Zsófi átkerült a hazamenős szobába? És mi van a kis Vikivel?
PM, azért nem szabad a többieket nézni, mert a babáknak is vannak személyiségi jogaik. Értem én ezt is amúgy, de lehetett volna ezt olyan stílusban közölni luciával (ott voltam, hallottam…), hogy az ne kioktató, sértő legyen. Amúgy meg, a váróban többnyire a legapróbb részletekig ki szoktuk beszélni a babákat, mindig épp azzal, akivel sikerül összefutni, bennem pl. fel sem merült, hogy mondjuk lucia ne nézhetné meg az én lányomat :-O, de csak akkor teheti (a szabály szerint), ha én ott vagyok és megengedem…
Kicsit túl van dramatizálva ez a ránézés-dolog szerintem. Mert azért nyilván nem arról van itt szó, hogy a MásMamák odamennek MásGyerekéhez, és gügyögnek neki vagy ne adj’isten fogdossák, szóval nem értem hogy egy sima ránézéstől miért sérülne a gyerekek személyiségi joga. Az utcán is nézünk rá emberekre, gyerekekre, mégsem ugrik senki neki a másiknak, hogy “csukott szemmel járj, haver, mert be leszel perelve!”. Szemmelveréstől félnek tán.
sudve: hát az volt, hogy bekentem a gyerek kiszáradt foltjait, ahogy a másik nővérke okított régebben, erre ma odajött a T., és nagyon csúnyán kioktatott, hogy ne csináljak ilyet ezzel a krémmel, mert ha marad a bőrén, akkor az a bacik melegágya, és kb. olyan benyomást keltett bennem, mintha a gyerek az élet-halál határán billegne, csak mert én nem tudom visszafogni magam, és ezt nagyon hosszan tette. mindenesetre jó, akkor ezután nem krémezek.
amúgy ha én kérdezem valamiről, velem is mindig normális, de konkrétan folyamatosan figyel, ha belépek a felségterületére, úgy kezel, mint egy időzített bombát 🙂
az anyatejtől ne akadj ki, a tápszert tényleg sokkal könnyebb megemészteni, amikor Dani áttért anyatejre, vissza kellett neki venni az adagot, meg le is állt a hízással pár napra, szóval bizonyos esetekben tényleg lehet, hogy jobb a tápszer. T egyébként az estesírós kismamát arról oktatta ki, hogy csináljon már rendes adag tejet a gyereknek, mert nem akar neki tápszert adni, stb, stb, szóval hidd el, ha lehet, akkor inkább tejet fognak Sárának is adni.
Zsófi átment, Koppány is, Viki nemtom, majd megkérdezem, de mi csak azért nem mentünk még át, mert Daninak volt valami fertőzése, amiről nem tudják, hogy kiürült-e már.
PM: a személyiségi jogaik miatt 🙂
lucia, akkor lehet, hogy a Sára panthenolja is visszakerült mégis a klinikáról, csak eltüntették, nehogy kenegessem? 😀 Pedig S.B. pont kérte, hogy vigyünk be, aztán amióta visszamentünk, nem látom a kosárban, szvsz ottmaradt, holnap viszek is másikat…
Az estesírós anyuka az Emmike anyukája volt? Ő nagyon törékeny még, érthető módon.
mademoiselle, konkrétan az volt a szitu, hogy amíg én foglaltam a kézmosót, lucia nem fért oda tőlem, és közben rá merészelt nézni a már itt is említett pici Palikára. Nem ment oda, nem bámult, ránézett. Szörnyű bűn volt… 🙂
de, emmi anyikája volt, és tényleg érzékeny még amúgy is, de nagyon pikírten beszélt vele T., volt abban minden, hogy miért nem fej többet, miért nem mindig ott fej, hogy tudja-e, hogy három óránként kell fejni, és mindezt úgy, hogy szegény hatvanat fej alkalmanként, tehát nem keveset.
a Panthenolt nem tudom 🙂
anno pár éve amikor a kisebbik fiam agyrázkódás miatt bekerült 2 nap megfigyelésre a kórházba,a csecsemőosztályon közölték, hogy azonnal menjek ki, és ne is jöjjek be, mert majd bőg kicsit a baba, aztán betörik. én azt gondoltam, na ez a baba tuti nem törik, mert én nem megyek ki. és nem is mentem:) volt némi fesztivál,mert a gyermekorvos nagyon nem akarta elhinni, hogy bizony vannak helyek, ahol anyuka ott lehet, és engem baromira nem érdekel, hogy spec. ez a hely éppen nem olyan, (12 éve volt, vidéki kórház), sőt, én bizony akkor sem mentem ki, amikor jöttek infúziót bekötni, hanem énekeltem közben a fiamnak (nyilván ez verte ki a biztosítékot), de a nővérek nagyon kedvesek voltak, hogy miután az összes gyerek orrát én törölgettem 2 napig, adtak egy kis sámlit, amin eltölthettem azt a röpke 48 órát. ez jut mindig eszembe mikor a gyerek mellől elküldik az anyukákat. (és természetesen értem, tudom, hogy muszáj egy intenzíven szabályokat szigorúan venni, nem babra megy a dolog, de akkor is joga van anyukának, és babának egymáshoz is.)
A doki itt azt mondja, hogy sejti melyik lehet ez a furdancs nővér a PIC-en. Az az aki olyan mintha kicsit citromba harapott volna, vagy az amelyik egy picikét dundi?
Uhh… hát ez azért kemény lehet kissé… de remélem,nemsokára hazamehettek és nem kell muszájból lenyelni többé a békát…
Még jó, hogy a babák ránézhetnek egymásra:)) Ilyet még nem hallottam, pedig én is eü-ben dolgoztam.
Hm, ezt a személyiségi jog védelmet én sem értem… Szegénykéimet szerintem nem zavarja, az anyukák meg tuti büszkék rájuk, úgyhogy megengedik a többi anyukának, hogy ránézzenek a gyerekre, tehát szvsz a nővérkének nem kellene beleszólnia… Inkább ezt ott vezetnék be, ahol a 6 ágyas kórterembe nem mernek rászólni a kissebbségi családra, hogy nem lehet bejönni a kórterembe 20 embernek (1-nek se, férfiaknak meg illetlenség is) persze az én férjemre rászóltak, hogy 4 kg üdítőt ne merjen becipelni, majd kimegyek érte (mert ő egyedül volt, meg udvarias na és nem kisebbség)…
Mindenesetre gyorsan kerüljetek haza és felejtsétek el ezeket a rossz dolgokat!!!
Az én kisfiam a sima koraszülött osztályon volt, mert még a szülőszobán kaptam a pontos diagnózist, miszerint “nyekeg”(pedig nem kecske). Szóval nekem még az az 5 nap is nagyon hosszú volt. Le a kalappal előttetek! Továbbra is ennyi erőt, és kitartást kívánok!
Sziasztok!
Ahhoz képest, h. a koraszülöttekkel foglakozó modern szakirodalom a mielőbbi folyamatos testközelséget ajánlja, és egyes angolszász PIC-eken szocotthonos nagymamákat járatnak be a koraszülöttekkel foglalkozni a nap minél több órájában (mondván, h. mindkét félnek csak előnyös a dolog!), mi itt Mo.-on, mintha némileg el lennénk maradva!
És akkor még ezek az odanemillő nővérek is!
Lehet, h. jól bánik a babákkal, de szerintem akkor sem odavaló (bár az ilyen szerintem semmilyen szolgáltató v. egészségügyi szférába nem való, konkrétan még zsemlét se akarjon eladni nekem, mert ha ilyen stílusban teszi, átharapom a torkát! Menjen inkább répát kapálni!)
Szóval Lucia, le a kalappal előtted, h. így bírod, én már biztosan jól összebalhéztam volna a nővel, de tudom, h. vannak szituk, amikor az ember csak nyel és befogja, mert nem teheti meg, h. beszóljon. Bár a tisztelt nővérke főnökének nem ártana egy-egy megjegyzés időnként, mondjuk éppen könnyek közt. Úgy hatásosabb. Talán leülnének elbeszélgetni vele.
Én ráuszítottam a korababás szobatársnőmet a dokijára annakidején, hasonló okokból (ő is mindig sírva jött a PIC-ről), h. hivatkozzon a betegjogi képviselőre. Érdekes módon onnantól az addig pokróc nővérkét kenyérre lehetett kenni!
De nem akarok itt beleokoskodni, csak felhúztam magam nagyon. Én is Eü-ben dolgozom és utálom az oda nem való embereket.
Mindenesetre nagyon örülök, h. Zoárd szépen gömbölyödik. Nálatok mi a célsúly, amivel hazaengedik? 2000 v. 2500?
2000 körül fogják hazaengedni, ha stabil.
addig nem nagyon szeretnék balhézni, amíg bent van, bár épp ma reggel húztak fel megint nagyon, mert látogatási időben elfelejtettek kiszólni, hogy lehet bemenni, amikor meg észbe kaptak, akkor már azért nem lehetett, mert “takarítás van”. mindegy, azt a három hetet most már kibírom.
ohohó, ti még nem is láttatok igazi P.N-t!
Rémtörténetek:
első balhém az itteni P.N.-el (mert ilyen mindenhol van) akkor tört ki, amikor dokinénitől engedélyt kaptam, hogy kinyissam az inkubátort, és ufónak álcázva, gyökérig fertőtlenítve benyúljak a fiamhoz. Igaz, hogy az orvosi előírás azt nem tartalmazta, hogy beszélhetek is hozzá, de én voltam olyan megátalkodott és dumáltam be a fickónak. Megjelent P.N. és rámrivallt, hogy ne beszéljek … magyarul. Aszittem lehidalok. Ez volt neki a legnagyobb baja, hogy magyarul beszéltem be a gyerekhez, nyilván a PIC-en a legfontosabb szempont a nyelvi képzés korai elkezdése.
Van itt egy kismama, aki a magyaron kívül eygetlen egy nyelvet sem beszél, nyilván ő csak azokat a nővérkéket tudja megkérdezni, akik tudnak magyarul, ha nem olyanok vannak műszakba, akkor szevasz tavasz, no információ. A kezelőorvosuk se magyar, úgyhogy szegény Anyuka (aki kb olyan nyitott, kiegyensúlyozott és kommunikatív mint Chaterine Deneuve Polanski Iszonyat c. filmjéből, és úgy is néz ki) csak áll némán az inkubátor mellett és nem érti, hogy 155O grammal született kisfia miért esett le 12OO gramra. A tegnap, ahogy mesélik a PICes mamák, odalopakodott egy bátor anyuka, hogy megnézze a kórlapját és segítsen Chaterine Deneuve-nek megérteni a folyamatokon (ezen van rajta a szaturáció, hogy mennyit eszik a baba, hogy emészt, milyen a hőmérséklete stb). Akkora borzalmas nagy balhé lett belőle, hogy ihajcsuhaj.
Szóval a program: naponta háromóránként öt perc láthatás, hátratett kézzel, csendben (de még véletlenül se magyarul motyogva) nagy kék pingvineknek álcáva Anyukák hada be, majd ki. Előre néz, nem szuszog, nem mozog. A kispasim, mióta kikerült a poszt terápiás osztályról öt nap alatt 1OO grammot hízott, és P.N. nővér nem érti, hogy mitől. Hát még ha kilóméterekre leszünk a kórháztól meg tőle, hogy el kezd majd hízni.
Szia Lucia,
megható az a küzdelem, kifogyhatatlan energia, kitartás és szeretet, amivel Danit nap mint nap körülveszitek. Minden nehézség ellenére a születés a legcsodálatosabb dolog az életben és ti már most kiváló szülők vagytok.
Köszönet a fantasztikus bejegyzésekért, ismeretlenül is a legjobbakat kívánom nektek! Dani tüneményes!
Ezt konkréten nem értem: hogyhogy nem lehetsz mindig bent a saját babádnál? Látogatási idő?! Tudtommal az egészségügyi törvény szerint “18. életév alatti gyermek esetében a szülőnek/ törvényes képviselőnek vagy az általa megjelölt személynek joga van a beteg gyermek mellett tartózkodni.” Igen, más a gyakorlat és más a törvény, valószínűleg vannak esetek, helyek, ahol érdemes szépen megkérni a szülőket, hogy ha tehetik, jöjjenek inkább ekkor és akkor, ennyi és annyi időre, de azt nem tehetik meg, hogy elküldenek, illetve nem engednek be! Nem bírom ezt az arroganciát!
PM, nem mentegetni akarom a novereket, de egy ertelmes ferjjel konnyebb beszelni, mint egy 20 fos latogato rokonsaggal… TV-ben anno lehetett latni felveteleket, hogy mit muvelt egy csalad egy videki korhazzal, miutan nem engedtek be oket. Nyilvan a ferjed nem zuzta ossze a berendezest meg nem verte meg az osszes arra jaro novert/orvost hasonlo szituacioban…
Én azt még valahogy felfogom, hogy a személyiségi jogok védelme miatt nem mehetsz oda és nem nézheted meg más gyerekét, de azért egy pillantás és eközött sok különbség van.
Viszont ez, hogy elfelejtettek szólni, hogy bemehetsz, mindenen túltesz. Ha velem annak idején ezt csinálják (miután egy fél napot szerveztem, hogy ki vigyázzon a gyerekre, meg egy órát utaztam), tuti helyben felrobbanok..
zsenge, van a törvényben valami olyan kitétel, hogy “ettől eltérés lehet, amennyiben az intézet házirendje másként rendelkezik” vagy valami hasonló bla-bla-bla. Én valamelyest értem, hogy egy PIC-en nincs 24 órás láthatás, de az ilyen kiszúrásokért, mint ez a takarítós, elég morc tudok lenni. Főleg, hogy vannak sokan olyanok, akik a város túloldalán, namegpláne vidéken laknak, nagyobb gyerekeik vannak, akikre felvigyázót kell szervezni…
csetten, ez nagyon gáz. Mi az, hogy ne beszélj hozzá _magyarul_??? Ááááá. A klinikán az anyukatárs énekelt, én meg Mazsola és Tádét olvastam Sárának, a kutya nem szólt ránk, pedig hát nem volt Oscar-díjas produkció… 😀
lucia, Emmi-anyuka 60 ml-t fej alkalmanként??? És még csináljon többet? Hát basszus, én örültem, ha 10 ml volt fejésenként, amikor Sára egy hét pár napos volt, úgy mint most Emmi… (De minek csináljon többet most, mekkora adagja van a kislánynak??? Grrrr.)
ez a ki hova nezhet egy nehez kerdes, higgyetek el, tenyleg van szemelyisegi joga egy pottom babanak is, a szabalyok sose a problemamentes, ertelmes szulok miatt lesznek,
nade dani mint lenyeg: vegul szoptatasi probalkozasra meg nem kerult sor, de akkor elkezdtek cumibol etetni, jol veszem ki a sorokbol? neked meg kitartast, remeljuk lassan kidobnak titeket a picrol, es kicsit egyszerubb lesz…
huuuu Lucia, nagyon nagy kiraly(no) vagy, komolyan
en nem tudom tudnam-e hozni ezt a higgadtsagot, ha ez lett volna a Babaval…de ha valaha ien PIC-es elmenyekkel kerulok kozeli kapcsolatba-fogok ratok gondolni az biztos:))))DaniVulkán Turul igazán ígéretes fiú, mondhatom.
Én párszor cipővédőben mentem a metróig, akkor lett gyanús csak, hogy mi az a zörgés folyton körülöttem. Hiába, a megszokás, ugye.
Sudve, valszeg az volt a baja a helyi P.N/nek, hogy azt hitte, hozzá beszélek, és idegesítette, hogy nem érti. Egybéként a koraszülöttosztályon dúló osztályharc ilyenekben nyilvánul meg, ilyen szurkapiszkákban. Catherine Deneuve pl amikor magyarul érdeklődött a gyerekről az volt a válasz, h tanuljon meg még legalább egy nyelvet és akkor kap felvilágosítást. Mindezt a nővérkétől, mert a dokinéni, az hogy is mondjam elegánsabb és felvilágosultabb, ő azért nem aláz le így csípőből.
hódítsd meg ezt a p.n.-t! mosolyogjatok rá Zoárddal, te meg mondj lucia-s vicces körmondatokat – biztos a győzelem! 😉
Szia
Hogy vált be a méregdrága kis könyv? Vagy még nem látta a picúr?