Gyerek tök jól van, bírja a kis csövet, és mintha nőtt is volna, holnap kiderül (hetente egyszer mérik).
Amúgy tegnap felhúztam magam, jöttem ki ugyanis a kórházból, ahol megkértek szépen, hogy pelenkán meg gyógyszeren kívül vigyek a magzatnak nedves törlőkendőt meg popsikrémet meg hintőport, mert nem telik az eklézsiának. Ez önmagában nem tragédia, mert itthon is vennénk neki, vittem is dupla adaggal, mert vannak olyan kicsik is, akiket otthagytak örökre, legyen nekik is (egyébként az elszámolást úgy fogják letájékoztatószámlázni, mintha teljes ellátást kapott volna bent). De akkor jövök ki az autóhoz, bekapcsolom a rádiót, és azzal kezdi a szpíker, hogy a kormány szerint a nyári ülésszak legnagyobb megvitatandó problémája a nemdohányzók védelme lesz. A PIC-en két túlórázó nővér van 10+ gyerekre, inkubátorok egymás hegyén-hátán, mert nincs hely, és akkor felnőtt emberek hónapokig vitáznak egy fél óra alatt eldönthető kérdésről, aminek súlya igazából nincs, mindig lesznek zugdohányos-kocsmák.
Aztán azon gondolkoztam, hogy úgy szültem, mint derült égből a villámcsapás, és akkor most az esetleges következővel mire kéne figyelnem, majd elképzeltem egy House epizódot, amikor az első nap kiderül, hogy tavaly Indiában voltunk (lappangó tífusz), utána a váci temetőben töltött pár hónap (TBC, vagy valami obscure fungus), majd a csernobili kirándulásunk (nuclear poisoning-induced autoimmune), és közben a kezelésektől kómába kerülök, amikor szerencsére Cameronnak eszébe jut, hogy hátha a fogamzás előtt pár hónappal álterhes lettem, és az álszülés beindította az igazit is. A rendszergazda szerint amúgy pszichoszomatikus okokból koraszültem, a védőnő szerint hormonális vagyok, a fiúm anyukája szerint, idézem, “biztos nem véletlen”.
Amúgy meg jött hozzánk látogatóba egy igazi gyerek, borzasztóan nagy volt és puttószerű, fél órát gyakorolhattam vele, és egyszer sem törtem el, végig kedves arcot vágott és ügyesen kitakarta a hasam. A mellékelt illusztráción ő a fiúmmal szemez, én meg némileg leharcolt külvárosi háziasszony benyomását keltem a diszkréten kivillanó melltartóbetéttel, de oda se neki.
kicsi malac 
Én csak egy szupercsinos és szép fiatal anyukát látok itten. Hol a leharcolt bige?
szép vagy Lucia ezzel a nagy-nagy babával,azt várom mikor tarthatod már Zoárdot a karjaidban.
Zoárd cukibb lesz nagybabaként is, mert ez a baba sehol sincsen a lábaival! örülök, hogy minden szép és jó :))))
Szia
Most ajánlották a blogod.
Az én kislányom 2007.03.13.-án született 26.-hétre 610gr al.
Ha esetleg tudok valamiben segiteni,szólj.
Látom a szupercsinos fiatal anyukát, látom a nagyméretű puttót, és lelki szemeimmel látom már a “Diszkrét Dexter didkótartó” című opuszt is. Ez utóbbiban a cselekmény fő szála arról szól majd, hogy Dexterről melltartómárkát neveznek el, amelynek diszkréten kivillanó betétjében az évszázad bűnügyét (konkrétan: dohányzás zugkocsmákban) leleplező DNS-minta rejlik. Apjaneve Dániel Kilián sietős világrajöttének oka egyébként a napnál világosabb: egy gyerektől, akinek olyan lábai vannak, mint neki, nem várható el, hogy az anyja hasában időzzön, miközben odakint foci-EB zajlik.
Feltételeztem, hogy nem én leszek az első, de beszállok sokadiknak is: nagyon szép vagy! Amúgy valami Colombo-felesége-dolgot gyanítottam a fényképtelenségben (a másikon is fejetlen látszol a tengerparton), de hát eszerint vagy új idők, új erkölcsök, vagy akkor sem volt szándékos.
A kis puttó lábai se kutyák, és nem csak azért mert az én lányom :-). Bár nem focistának nevelem asszem’. Egyébként tényleg puttó-szerű ezen a képen, valóban olyasmi a mozdulat – festményeken látni ilyesmiket. Röpködnek körbe a kis dagi angyalkák. :-)) De óriásnak nem mondanám, hét hónapos, és ismerek KÉT hónapos babát amelyik pont ekkora…
Lucia valóban ügyesen fogta, egyszer sem törte el – jó darabig Janka is élvezte a helyzetet – én meg odaképzeltem Zoárdot a kezébe közben ;-). Pár hónap, és ő is ekkora lesz! Olyan furcsa, tényleg nagyon gyorsan nőnek…
úbak, én még nem láttalak élőben, csak telefonon, az meg hangi, de hát hogy is mondjam, te egy erősen álszerény bige vagy, hallode, szóval ezek után a magadról leírt részeket erős fenntartásokkal olvasom majd – magyarán ez egy bók, csak ilyenre sikerült, na.
hogy miért szültél kora, annak két oka lehet, és ezt innen nem lehet eldönteni. vagy te akartál már túl lenni rajta, vagy a gyerek.
fiud anyukajanak lesz igaza. kivonva a velemenybol az esetleges negativ felhangokat.
az meg egyertelmu hogy fiad tiszta apja kicsiben. csak egy betu kulonbozteti meg oket.
kathy: gondolom, csak az enyémhez képest óriási, de ahhoz képest a rendes újszülöttek is.
zsoltu: azért úgy van rajtam +6 kg a fogamzás előtti súlyomhoz képest, zovábbá izzadok, mint egy ló az állandó ivástól, és olyan anyatejszagút, hogy százméteres körzetben felébrednek a kisdedek, ha arra megyek.
mikor beszéltünk mi telefonon?!
law: elvárom, hogy decens intervallumon belül tiszteleted tegyed a gyermeknél, ha majd hazakerül. esetleg hozd a szürke rémet is, most szökött be egy hatalmas sáska, én meg a karma miatt mostanában nem ölhetek.
nagyon aranyos vagy, minden csodálatom tiéd, bárcsak én már itt tartanék…
Tudom, most ez az utolsó gondolatod, de mondd, milyen nem terhesnek lenni? Én a 30. hétben vagyok, és egyszerűen már nem emlékszem.
az izzadás para, de elmúlik, nem maradsz ilyen örökre.
bárcsak csak +6 lenne rajtam…
jól áll neked a baba.
ha melltartóbetétre van szükséged [jut eszembe: kell egy dobozzal? dm-es], akkor nem lehet túl nagy tejgondod.
Tiszta madonnai kép. Amúgy biztos azért jött Danizoárd korábban, nehogy császárral kelljen születnie, hogy később, ha elég nagy lesz (tempóját tekintve 12-14 hónapos), fóbiák nélkül barlangászhasson majd.
Remélem lecsapsz erre a döbbenetes piaci résre: hajrá fekete melltartóbetét-gyártás! :))
Ezek szerint az ülés már nem gond? Tök jó 🙂
NN: nem gondoltam volna, de először nagyon rossz volt. én tökre élveztem a második trimesztert, olyan bedrogozott állapot volt, aztán egyszer csak eltűnt a szép nagy hasam, és félóránként bepánikoltam azon, hogy nem mozog a gyerek. mostanra viszont már nagyon értékelem, hogy felvehetem a régi ruháimat, és van derekam, pedig már azt hittem, örökre elveszítettem.
evetke: köszi, de most szereztem be nagyobb tétellel. amúgy kevés tejem van, de az mintha folyamatosan csepegne belőlem, a legrosszabb kombináció 🙂
nemisbéka: sőt, már tervezem a borvörös alapon virágmintás betéteket keskeny csipkeszegéllyel, az nem ciki, ha kivillan 🙂
Búming bizniszt érzek a levegőben :).
koszonom a kedves meghivast, orommel teljesitem. majd mondjad meg mit szoktak vinni egy akkora gyereknek, a szurket csak nem hagynam ott, es oregkoromra egyre jobban igyekszek beilleszkedni, a szokasokrol viszont lemaradtam annak idejen.
a csokis bolt okán, mert én béna vagyok és elkeveredtem és segítséget kértem és te meg is lepődtél, de segítettél, bár nem az alapján találtam meg, de az jó volt, hogy a jelszót és egyebet meg tudtunk beszélni a csokizásról.
amúgy meg ez a plusz kiló a képen nem igazán látszik, mert ülsz, és ülve mindenki ilyen, mármint hogy nem beazonosítható. ha ülök, rajtam se látszik, hogy fogytam 12 kilót, pedig de, sőt, ülve olyan, mintha nem is változott volna semmi.
én azt hittem hosszú a hajad.
crickette: írtam, hogy szülés előtt pár órával fodrásznál voltam (ahol amúgy a hasamat látva megkérdezték, hogy a szülőszobába készülök-e szép lenni, mire én nevettem, hogy hol van az még:)), szóval most olyan állig érő, hátragyűrve.
Lucia, ez te vagy ?! Végre! Én sokkal feketébbnek és sokkal NCI-esebbnek (vö. Abby) kézeltelek 🙂 Jól áll neked a gyerek!
Azt tudtad, hogy van mosható melltartóbetét is? Nekem olyan is volt. De az is kivillan 😦
Csinos vagy, te! 🙂 (Zoárd meg hip-hop megnő, aztán majd csak nézel)