A tegnap azért nem maradhatott el a szokásos hétfői para nélkül, ugyanis kiderült számomra, hogy a gyermek még a születési súlyát sem szedte vissza, most 1170 g, ügyeletes orvost égen-földön nem találtam, úgyhogy szépen magamban kikövetkeztettem, hogy Zoárd minden bizonnyal képtelen emészteni, csak nem vették észre, mert nem figyelnek rá eléggé. Emiatt fél éjjel nem aludtam. És a fiúm sem azt mondta, hogy "nem, nincs semmi baja", hanem azt, hogy kérdezzem meg az orvost.
Aztán reggel rohantam be, fejtem, rémképeket láttam a kis auschwitzi szökevényről, és amikor bementem hozzá, olyan forró volt, és olyan magas a pulzusa, hogy biztosra vettem, tényleg halálosan beteg, én már tegnap is sejtettem ezt, hiába, az anyai ösztön. Drámázásom következtében a doktornő a kis fenekébe dugott egy lázmérőt (nem mertem tiltakozni az eljárás ellen, mert tudtam, hogy most élet-halál forog kockán), és nagyon kedvesen közölte velem, hogy csak melege van a Daninak. És ha akarom, pelenkázzam én át. És holnap kenguruzhatok vele (=kivehetem a dobozból és a mellkasomra tehetem). És a koraszülöttek mindig később szedik vissza a születési súlyukat, de kicsi Zé korának megfelelő ütemben gyarapodik. Ennyit az anyai ösztönről.
Szóval Apjaneve Dani Zoárd Vulkán Turul Kilián a fiúm termosztátját örökölte, a fiúm is haldoklik 17° fok felett ugyanis, és kabátban szerintem csak egyszer láttam, amikor -10 fokban utaztunk fel órákon keresztül egy nyitott terepjáróban Shandakphuba. Zoárd mindenesetre kapott egy borogatást, meg nyitvahagyhattam egy ideig a dobozát, bent is lejjebb vették neki a hőmérsékletet, és akkor megnyugodott. Amúgy most, pelenkázás és krémezés közben döbbentem rá érzelmi szinten, hogy ez a gyerek nem a kórház tulajdona, amivel játszhatok egy kicsit, ha jól viselkedem, hanem az én gyerekem, akiről én fogok gondoskodni, csak most egy picit ott lakik. De holnap már megfoghatom a kezemben.
kicsi malac 
:)))))))))
igen, a te pici fiad és majd a te nagy fiad lesz. és ez nagyon jó. vicces, eddig is olvastalak, meg aggódtam, meg minden, de valahogy ezen a poszton érzékenyedtem el mindezidáig leginkább. biztos a meleg :))
nincs meghatóbb gyermekünk tele pelenkájánál. ez az élet titka. hát ewwan:)
hajrá!!!
Semmi baj nincs Zoárddal:) Én is visszafogytam:)900grammról felhíztam 1100ra, aztán visszafogytam belőle 900ra újra, de nem volt semmi gáz utána, összeszedi Magát Dani is.:)
basszus, ugy megijedtem az elejen, ne adj ilyen hatasvadasz cimeket legyszives 🙂
Szinte biztos, azaz 99,999999999 százalék, hogy nincs semmi baj. De tény, hogy találkoztam már olyasvalakivel, aki a születését követő hetekben gyanúsan nem akart hízni, mígnem kiderült róla, hogy a nyelve nem egészen úgy rögzült a szájában, ahogyan kellene, és emiatt nem tudott rendesen szopni. A problémán egy egészen apró, néhány másodperces műtéttel segítettek, és utána az illető súlya rohamos gyarapodásnak indult. Talán nem ártana ezt a lehetőséget szóvá tenni az illetékesek előtt, de persze nagyon is valószínű, hogy egyszerűen csak természetes súlyingadozásról van szó, és a gyerek nyelvével nincs semmi gond.
db: hálistennek a gyerek nagyrészt gyomorszondán keresztül kap enni, szóval az van, hogy napi 15-80-120 g kajából nem lehet nagyon gyorsan hízni.
ez a gyerek dolog telleg igen eros erzelmi toltesu lehet, nem eleg hogy te kifordultal regi onmagadbol es az olvasoid sorra erzekenyulnek el, de nekem is sikerult, harmadszorra. persze nem miattatok, hanem magam miatt.
jaj baszki, de orulok nektek.
“De holnap már megfoghatom a kezemben” – a legjobb erzes lesz, ami valaha ert.
Az elozo bejegyzeshez meg csak annyit, hogy a koraszules elonye a plusz kilok hianya. Rajtam most vagy egy tizes van igy ranezesre, de a merlegre inkabb nem allok ra.
Kedves Dani-anyuka, azért ez a kenguruzás nagy dolog ám, de jó nektek, hogy én milyen irígy vagyok!!! És figyeld meg, Dani szárnyalni fog, kérdezd csak meg T.-anyukát. 🙂 Ők is azóta vannak igazán jól, amióta kenguruznak T-vel.
És hidd el, tényleg a meleg, még az én vacogós minimnél is lejjebb vették a hőfokot odabent, és két takaró helyett egy szál pelusban van csak… Aludd ki magad éjjel. 🙂 Üdv, Sára-anyuka
Südve: ezen a Dani anyukán mindig röhögnöm kell, nem vagyok én ehhez hozzászokva 🙂 És te meg figyeld meg, hogy tényleg elrepül ez a pár hét, amíg ti is kenguruzhattok, a védőnőm is mondta, hogy a lánymagzatok sokkal ellenállóbbak, mint a fiúk.
law: szerintem csinálj ilyet te is, tök jól strukturálja az ember idejét.
Jó, hát mindenki ezzel vigasztalgat, remélem is, hogy mindenkinek igaza lesz… És repülgethetnének a hetek, tudod, nálunk még sokáig minden bizonytalan. 😦
Südve: de olvastam, hogy nektek is jobb napotok volt ma, Sára látványra is hízott (személyiségi jogait figyelmen kívül hagyva bekukucskáltam rá egy pillanatra:)), csak jobb idők jönnek most már.
Jó ideje “blogfaló” vagyok, és ezidáig ki is elégített a passzív olvasás…de most úgy éreztem, muszáj jeleznem, hogy milyen nagyon szurkolok Nektek! Boldogságot!
Sose keverd össze az anyai ösztönöket azzal, hogy kicsit elfáradtál ebben a küzdelemben lelkileg. Én biztosan sokkal nehezebben bírnám, és egyfolytában hisztiznék meg aggódnék, előtted le a kalappal! Dani meg gyorsan megnő és ha ráér egy kicsit, pillanatok alatt növeszt magának jó kis bébihájat! 🙂
Lucia,
pedig szokj hozzá a Dani-anyukához. ha majd játszózni fogtok, úgyis az leszel.
én pölö tegnap mutatkoztam be egy lánynak, akivel már 8 hónapja ismerjük egymást, mert már ciki volt az Ádi-anyuka-Panni-anyuka viszony:)
A címen egy kicsit én is beijedtem, de semmi komoly 🙂 hálisten.
SZerintem a fiúk gyárilag így vannak szerkezstve, az én férjem is hőtárolós, télen (amikor még volt tél) is nyitott kabátban, sál és sapka nélkül élt mindig vidáman, és folyton olyan meleg a keze, mintha a sütőben tartaná. (Bár mostanra, hogy öregszik, kezd fázékonyabb lenni, pl. nem ellenkezett, mikor sálat vettem neki Karácsonyra)
Az én gyerekem rendes időre született, de alig-alig hízott, szóval nem kell félni 🙂