347. fejezet – csak erős idegezetűeknek

A Muci meg van arról győződve, hogy ő már olyan felnőttféle. A nagyfiúkkal akar játszani, igazi számítógépen számítógépezni, és igazi szerszámokkal igazából megszerelni a dolgokat (a csúcs az volt, amikor a szájában egy keresztbeálló cédével, egyik kezében egy nagy csavarral, a másikban pedig egy csavarkulccsal piszkálta elmélyülten a radiátort). Továbbá úgy gondolja, hogy ő már tud egyedül enni. Én nagyon szeretem őt, ezért néha hagyom egyedül enni, de be kell valljam, hogy ez az egy olyan helyzet van, amikor még az én elfogult anyai tekintetem szerint sem a legvonzóbb oldalát mutatja a Muci, és a legszívesebben a kertben etetném, hogy utána egy slaggal tisztíthassam le őt és a környezetét, pedig ő még nem is olyan vészes. Mindenesetre nagyon, nagyon várom már, hogy mittudomén, szalámiskenyeret adhassak neki vacsorára, vagy ilyesmi.

Szóval az anyaság sötét oldala (amikor nem videózok,nincs ilyen csend, mert általában énekelek valamit a dednek, hogy eltereljem a figyelmemet a szörnyű valóságról, illetve egy pszichológus biztos képes lenne ebből valami rejtett bosszúmotívumot is kihozni, de ettől a blog olvasóit inkább megkíméltem, meg magamat is attól, hogy helyettem mindenki a Mucit sajnálja):

Reklámok

47 thoughts on “347. fejezet – csak erős idegezetűeknek

    • ja, hogy pont akkor kattintottam, aha.
      Nagyon édes, ez a legjobb korszak, az experimentális, határozottan látszik az arcán, hogy ő most tudományos kísérletet végez, a püré lecsöppenési statisztikáit veti egybe a kanál repülési ívével, és közben magában elemzi az etetőszék koppanási frekvenciájának amplitúdóját. Tuti. 😀 Úgyhogy fogd úgy fel, hogy a jövő Nobel-díjas atomfizikusa bontogatja éppen szárnyait, let him fly. 🙂

    • Jóvanna, azahülyekanál ha fordítva van mindig a kézben, mit is lehet tenni, szegényéheződed, még mindig türelmes és nem csap szét fröcskölve az ellenszegülő tárgyak között.

    • Node, hol itt a probléma? A kaját korrektül a kis szájába helyezi, az meg default, hogy minden, ami 18 hónapos kezekbe kerül, muszáj, hogy – a száj után – a földön végezze, hiszen meg kell nézni, hogyan plattyan/csattan/koppan/pattan a padlón. 😉

    • Szia Lucia!

      Gyönyörűen eszik a kissrác. Most képzeld el ezt a produkciót azzal a kiegészítéssel, hogy egy gramm kaja sem kerül a gyerek szájába… nálunk ez volt a napi ügymenet. Nagyon ügyes a Muci, tudja mit csinál, tényleg tud egyedül enni.

    • hááát, megmondod őszintén, nálunk ilyen nincsen…pedig van műanyag alátét az etetőszéke alatt, de ez nekem már nem fér bele a haddpróbálkozzonagyerek-szemléletbe. utoljára nyáron, a kerben engedtem hasonlókat, azóta csak szilárd (értsd kézzel vagy villával fogyasztható) ételeket ehet egyedül. kegyetlen vagyok?

    • tök jól eszik, mindenki így kezdte….adj neki nagyobb tányért, abból könnyebb lesz kikanalaznia, szebben fog menni az evés, de totál jó úton halad:-)

    • te egy durva korlatozo vagy, 21-nel latszik, hogy a veletlenul kezere kerulo etelt vissza akarja tenni az uvegbe, az mar a kaja hibaja, h ettol nem lesz kevesebb a gyereken

    • Ashlynn, Snort: igazából az zavar, hogy nem tudom így úgy elvinni a csapig, hogy ne kenne össze engem és mindent, illetve takarítani is segít 🙂

    • Enyém lány 20 hós. Én nem vagyok alkalmas ember/anya arra, hogy megtanítsam enni a gyermeket. Idittához hasonlóan idegrohamot kapok az ilyen “mindent összekenek és majd megtanulok enni” jellegű dolgoktól! Szóval tudd meg, hős vagy, nagyra nőttél a szememben! :):):):):):):)

    • tárgyállandóságon túl van, most nézi, hogy pépállandóság is van-e. kiegészítést ír a fejlődéslélektan könyvhöz. cole-cole-muci szerkesztésű lesz a következő kiadás 🙂

    • Freemam, Iditta: fejlődéslélektani tanulmányaimból arra emlékszem, hogy ilyen mozgásos képességeknél ha a gyerekeket nem hagyták csinálni valamit, viszont abban az életkorban, amikor már tudniuk kellett, hirtelen mégis hagyták, akkor simán behozták a kiskoruk óta gyakorló kortársaikat (asszem az albán csecsemők voltak az egyik példa, akiket fél éves korukig bölcsőbe kötözve tartanak/tartottak, de körülöttük forgott a családi élet, úgyhogy az agyuk stimulálva volt, és amikor kivették őket, akkor pár nap alatt megtanultak kúszni-mászni), na simán lehet, hogy a kanalazással is ez a helyzet, és a ti gyereketek (majdnem) rögtön tud majd szépen enni 🙂

    • meg az is eszembe jutott, hogy ha a muci nem irtózik az ilyen trutyis pépes cuccoktól és pl kézzel is szereti jól beledolgozni mindenbe, akkor tuti nem lesz neurogén tanulási zavara 🙂

    • Szerintem is ügyes gyerek a Muci. Lánykám 14 hónapos, ő most kezdett el kanalazni, de vannak hasonlók.
      Csak egy kérdés: miért nem adhatsz neki szalámis kenyeret vacsorára? Nálunk már 3-4 hónapja mennek a katonák (jó nem gyulai kolbász), de sonka simán mehet. Fogak számától nem függ.

    • Gabi, szilárdból egy falatnál többet nem eszik, egyet is csak akkor, ha frissen sütött kifliről vagy ilyesmiről van szó (na jó, a mandarint azt tolja befelé), ráadásul 1-2 hete nagyon jönnek a hátsó fogai, azóta a legkisebb egyben maradt répadarabot is kitolja a nyelvével.

    • Csak csendben mondom, szalámiskenyérrel is tudnak disznóságokat csinálni ám:) Bár kétségtelenül kevesebb a takarítani való:) Amúgy meg tényleg nagyon ügyes ez a legényke:)És az, hogy énekelsz neki, jó… talán fejlesztőpedagógián mondta a tanárunk, hogy még akkor is jó, ha nem a legjobb a hangunk, szóval hajrá:)

    • a neurogén tanulási zavar egyik jele az, ha a gyerek kivan a fura állagú dolgoktól, pépek, ujjfesték, pocsolyában tapicskolás, homok, trutyik. kajában is nagyon válogatósak, csak szilárd dolgok, már egész pici kortól. meg nem bírják, ha maszat van rajtuk, körülöttük. persze ilyen jelekre nem nagyon szoktak figyelni. szép tiszta a gyerek, oszt örül mindenki, hogy nem az a hobbija, hogy gumicsizmában dagonyáz. koszos és koszolós gyerek a jó gyerek 🙂

    • Én csak azt szeretném kérdezni, hogy a Mucin ilyen belebújós előke köpeny van? És ha igen, hol lehet kapni? Az én 17 hónaposom is egyedül akar enni, viszont semmit sem tehetek a nyakába.

    • ezt meg tudom erősíteni, a villával így voltunk. egész nyáron villára szurkálva adtam a szájába a kis kockákra vágott körtét/szilvát/barackot mígnem egyszer kivette azt a kezemből és onnantól kezdve csak a tálat kellett stabilan tartani, hogy intézhesse maga a villáraszúrás-szájhozemelés műveletét, gyakorlatilag mellékvágányok nélkül. úgyhogy bízom benne, hogy nem okozok maradandó sérülést a pépes adagolásával. ha már tudja hogy kell, úgyis fog szólni 🙂 (arról nem is beszélve, h a fogmizériánk miatt most semmi keményet nem adhatok a kezébe, de ez már egy másik történet)

    • brokkoli, részképesség-zavarral felnőtt korban lehet valamit kezdeni, azon kívül, hogy véres verejtékkel kínlódik ki magából az ember mindent, amit meg kell tanulni? anyukám gyerekkora óta ilyen, amit leírsz és nagyon nehezen tanul, pedig nagyon okos. kezdjen el kézzel festeni és pocsolyákban turkálni? vagy van vmi megoldás?

    • Köszönöm,remek fotó!!!! A továbbiakban nem gyúrok környezettudatos életmódra, begyűjtöm a zacskókat a hiperben, elteszem a ( februárban születendő ) gyereknek.Üdv.:Barack

    • Nagyon édes a zacskós Muci!
      Én is korlátoztam a gyerekeimet a gyakorlásban, mégis megtanulták (amíg ilyen szétkenősdivel próbálkoztak, együtt fogtuk a kanalat vagy ő kente, én meg lapátoltam be a szájába.)

    • Brokkoli, Miben jelentkezik a neurogen tanulasi zavar? (bocs Lucia hogy itt vitatjuk meg) Az en lanyom pont olyan volt ahogy leirtad, viszont ma mar heteves s az atlagtol semmi elterot nem vettunk eszre nala.

    • Próbáltad már, hogy kaja után együtt takarítotok fel, “jaj, jaj,piszkos lett a padló, segíts feltörölni, jó?” típusú sopánkodások közepette? Hatásos módszer, legközelebb fele olyan érdeklődéssel lapátolják szét az ételt.

    • Aarkus, én még ilyen gyereket nem is láttam… :O Talán nagyobbaknál hathat a dolog… Enyém biztos erre a felszólításra még több kaját szórt volna a padlóra, merthogy a padlókenés még nagyobb játék. 😀

    • Mynona, nem akartam mondani, de ez nálunk is így van, nincs nagyobb móka, mint amikor anya sopánkodik, az megunhatatlan, mindig ki kell provokálni valamivel 🙂

    • Te figyi!
      Nem vettél Mucinak is derékmelegítőt?
      Hátha írnál megint Róla……..

      Jobbhíján kénytelen vagyok beérni azzal, hogy sokszor megnézem Mucit enni! Vagy dumálni…..

    • mynona, lucia, ellentábor vagyok: nálunk a gyerek MINDEN evés után összesöpri az etetőszéke alatti területet a kissöprűvel, rá (na jó, kvázi rá) a lapátra és kiönti a kukába, hangos “kuka!” felkiáltások közepette. És ezt akkor is megteszi, ha épp kanalasat ebédeltünk és egy árva morzsa sincs a földön. Mindez úgy alakult ki, hogy mindenféle sopánkodás nélkül én mindig összesöpörtem alatta, mielőtt kivettem volna az etetőszékből és elmondtam, hogy a morzsát összeszedjük, hogy ne hordjuk szét a lakásban. átment az üzenet, ajánlom a próbáját Nektek is!

    • Iditta 😀 😀 😀
      Nálunk ez is van/volt :), mi már négyésfélévesek vagyunk (Muciról olvasva nosztalgiázok).
      Igen, Lucia, ezután tényleg ez jön, a KUKA és a TAKARÍTÁS, mint a világ legjobb játéka!
      Iditta, nálatok is azért gondolom nem véletlenül kerülnek a padlóra a morzsák :), valamit muszáj söpörni!
      Nálunk már kérem hozott anno a Jézuska takarítókocsit (mint ami a takarítónőknek van, saját ablakpucolója van, és konyhai pulttisztítószere (némi ecet és víz- hogy hasznom is legyen belőle 😀 ), szóval azt hiszem, lassan beajánlhatom PI takarítóbrigádjába…

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s