Többszörösen béna anya voltam mostanában, de ezt az én gyerekemet sajnos nem lehet könyvekből megtanulni (már úgy értem, senkiét sem konkrétan, legfelejebb a platoni gyereket).
A nagyfiúsodás például az egy múlt hétről átívelő történet, úgy kezdődött, hogy Muci már napok óta próbált az értésemre adni valamit, de csak nem jöttem rá. Aztán, amikor egyszer már annyira nyűgös volt, hogy idevettem magam mellé az ágyba hosszabb időre, feltűnt, hogy úgy liheg, mint egy kiskutya, hmm, érdekes, gondolkoztam el a dolgon, és utána a lomha, nagytestű állatokra jellemző kényelmesebb agyműködésemmel rá is jöttem, hogy mivel a Don a közelmúltban nem futott le maratont, valószínűleg melege van. Levettem róla a plüsst, és utána, mivel ráutaló jeleket produkált (konkrétan tépkedte magáról), a bodyt is. Azért rádobtam egy babatakarót, azt nyögdécselve a hasára túrta alulról-felülről, és elaludt kiterülve, mint egy kis béka. Amikor felébredt és felvettem, úgy sütött a háta, mint egy kis kazán, na azóta nagyon odafigyelek, hogy ne főzzem. (Mentségül elmondanám, hogy nálunk a felső szint legmelegebb pontján 20-21 fok van, a leghidegebben, vagyis az ágyunk fiúmrésze mellett 15-17, mindenhol máshol valahol a kettő között, szóval nem fűtünk túl, de a Muci úgy néz ki, az apja égetési sebességét örökölte. Bár a fiúm is csupán 36,6 fokos, de azt nagyon intenzíven csinálja, a moziban konkrétan le szokott izzadni a feléje lévő oldalam, meg itthon is félmeztelenül mászkál, és ha egy kicsit mozog, utána magára nyitja az ablakot, na, a Muci is ilyennek tűnik).
Ennek következményeképpen immár nem öltöztetjük be éjszakára, és bár így tud hadonászni, néha fel is ébreszti magát, de olyankor elég, ha csukott szemmel odamegyek és visszadugom a szájába a cumit, másrészről viszont nagyot javult az ekcémája. Hurrá. Én meg itt kenegetem hülyeségekkel, amikor pedig egyszerűen csak a melegtől jön ki (meg a víztől).
És végül, de ezt le se merem írni, mert oda a csapzott glóriám, de Muci Leesett. Igaz, csak a kanapéról, amikor három lépéssel odébb mentem, és a kanapé csak 15 cm magas, de nagyon sírt (olyan másfél percig), szerencsére csak az a sértődött sírása volt, amit dévényen is szokott alkalmazni, amikor már tök jól elcsücsörgetnek egymásra, de akkor visszarakják a szőnyegre, és még nem fáj semmi, de tudja, hogy fog. Szóval a fejemmel tudtam, hogy semmi baja, de folyton az járt a fejemben, amit a tejkonyhás Anna néni vont le konklúzióként a kórházban az egyik kedélyes "magukkal ilyen sose fog megtörténni, de ha mégis" rémtörténete végén, hogy nem kell szégyellni, mert mindenkinek leesik a gyereke, de rögtön vinni kell orvoshoz, mert. Azután eszembe jutott, hogy ő igazából valami pelenkázóról kőre esett gyerekről beszélt, ettől függetlenül egész este néztem, hogy vért hány-e, illetve furcsán néz-e a Muci, de nem, úgyhogy reggel fennhangon is meg mertem állapítani, hogy úgy látszik, nincs koponyaűri vérzése. Muci úgy tíz perc alatt el is felejtette a dolgot, bár azóta visszatért a biztos támla felé forgáshoz, én meg azóta lerakom a földön lévő takaróra, ha odamegyek a mikróhoz.
Hogy pozitívat is írjak, Muci ma bement az apukájához a munkahelyére, és ott 4-5 csaj is nézte és mondogatta neki, hogy kukucs, márpedig Muci szerint ez a babalét célja és értelme, szóval jó volt neki.
kicsi malac 
Édes drága ANYA! A gyermek teljesen normálisan működik.Az is, hogy túlöltözteted,és Ő már ez ellen tiltakozik.Egyébként ha Ti nem vagytok fázósak,akkor a közös “véretek” mitől lenne!,:)A mi édesünk ebben a korban a kanapéról a fejét előrre tolva gurult le. Mi majd össze ..tuk magunkat amikor megláttuk, néhányszor nem terve szerint érkezett le a földre, de hamar kidolgozta a módszerét.Nagyon helyesek bájosak vagytok, ne féljél nem törik, nem porcelán baba. A rémmesék pedig jól hangzanak,hess vele.
minden leesik legalább egyszer.
Az én lányom is lefordult a pelenkázóról, pedig ott álltam előtte. Majdnem infarktust kaptam a rémülettől, együtt zokogtunk. Nem vittem orvoshoz, mert jól volt utána, de ma már rohannék vele, az fix!
Gábor három napja esett le!!!!! Ahhoz hogy leessen legalább fél métert kellett másszoon, előtte 18O fokban megforduljon. Ilyent sose csinál a szemem láttára, de most sikerült neki a másodperc tört része alatt, addíg amíg én az ugrálós labdáját akartam elővenni két méterre tőle a szekrényből. Anyukám, aki orvos rögtön meg is nyugtatott, hogy még 5 nap múlva is jöhetnek a katasztrófa tünetei, úgyhogy még két napig gyomorfekélyes állapotban lesem a kölyköt. Méghogy le van maradva a nagymozgásban. Csucsut.
reklám, hátha hasznos nektek: az én akkor 5 hónapos bébim ekcémája a locobase repair nevű krémtől pár hét alatt teljesen helyrejött és az azóta eltelt kb. másfél évben sem jött elő. és persze ő is esett le, ilyen ez.
Esés része a gyereklétnek, nyugi. Amikor ez a veszély fokozódott, a héthónaposnak mondtam, hogy úgy gyere le, hogy először a popsidat tolod le, mire a gyerek (akiről nem tudtam addig, vajon mennyit érthet abból, amit mondunk neki) szépen átevickélt rükvercbe, és attól kezdve úgy közlekedett, és egyúttal tisztázta, hogy mindent tökéletesen ért.
egy esést nem lehet megúszni, kemény fából van Muci,te jobban megijedtél, mint ő.
figy, ha gyanus, h a melegtol ekcema, esetleg csokkentsd a furdoviz homersekletet is 1-2 fokkal, belefagyni csak nem fog, ha amugy meleg van a furdoszobaban
Pancsi a 40 cm magas kanapéról vetette rá magát egyszer fejjel a laptop-ra (korán kezdi tudom), egyszer meg az etetőszékből ugrott hasast a konyhában, szóval lesz még ilyen ne félj.
és bónusznak: a legdurvább leejtést az öcsémen hajtottam végre, lunabusz mint játék nem tudom megvan-e: olyan volt mint két dömper, csak egymásra hajtható, ennek a tetejére tettem tesót, majd elkezdtem húzni.
a tökéletes postabank maci effektus volt, de túlélte, agyi károsodása sem vészes, például pár napon belül felelőségteljes apuka is lesz.
Beállok én is a sorba, mint még utánam valószínűleg mindenki, az összes gyerekem koppant már le innen-onnan, maximális óvatosság mellett is elkerülhetetlen, emlékszem, onnan jöttem rá,hogy pömpöllér tud hátrafelé tolatni, amikor négyhónaposan otthagytam a franciágy közepén aludni, majd egy óra múlva rohantam be az éktelen ordításra, és az ágy alatt volt 🙂 Gergő meg már a rácsos ágyából is kiugrott egyik éjjel, na az mondjuk szívrohamos volt, arra ébredni hajnali háromkor, hogy kopp és váááá. 🙂
SZóval ne harapd az ereidet, nem vagy béna 🙂
A túlmelegítést illetően meg már akartam kérdezni korábban, hogy igluban laktok-e, mert minden fotón bele van csavarva a gyerek valami tök melegbe, de aztán gondoltam, nem ugatok bele, biztos ezt szereti 😀
Sokkal könnyebb lesz, ha már tud beszélni, és az ilyemi óhajait meg problémáit szépen elősorolja, természetesen lefekvés utáni idpontban, amikor szomjas lesz, melege lesz, fázni fog, lejön a zoknija, stb stb 😀
heló. csak vigasztalásképpen: tényleg mindegyik leesik egyszer 🙂 nálunk a Nagy Esés két hónapja, hathónaposan következett be, mikor még biztos voltam benne, hogy hasról hátra nem tud forogni, és három másodpercre elfordultam. negyven centi, kanapé. én jobban megijedtem, aztán ettől ő is. és lehet, hogy túlpara, de én kihívtam a dokit 🙂
Enyémgyerek majdnem 4 éves és eddig még nem esett le. Ellenben apja 11 hónapos korában a nappali szárnyas ajatja közé csukta a fejét. Apa nem nézett le, gyermek meg odamászott. Úgy sírt, hogy nem vett levegőt, lilult a feje, tekertünk a kórházba. Addigra már vett levegőt, viszont a doki annyira röhögött (az empatikus fajtáját), hogy neki is lilult a feje. Levegőnemvételes fejlilulás elleni tippként egyébként a “fújja szemközt a gyereket” tippet kaptuk, azóta többször volt lehetőségünk kipróbálni…
Az öthetes gyerekem a bölcsőből kúszott ki az éjszaka közepén. Olyan hasfájós volt, hogy addig sikerült dúrnia magát, míg fejjel előre kiesett. Én meg mentem be a sírásra, és úgy félálomban nem igazán értettem, honnan jöhet a bazi nagy üvöltés, amikor nincs is ott a gyerek – se a bölcsőben, se mellette. Aztán a játékos polc alatt találtam meg… (Reggel pedig szétszedtük a bölcsőt, azóta kiságyazunk.)
Csiperke, ezen nekem is muszáj volt nagyon röhögnöm, ne haragudj :-)))
Én szegény Lujzinak csíptem be a kisujját a régi babakocsival, mert kilazult valami alkatrésze, ami miatt időnként berogyott egy kicsit, én meg reflexből odanyúltam és kihajlítottam, csakhogy a pipinek ott volt a kisujja, amiről lejött a köröm, nem is tudom, éreztem-e azóta olyan heves lelkiismeretfurdalást, kiscsaj meg úgy sikított, hogy körénkgyűltek a nénik 😦
Komolyan, klassz anyagból vannak gyúrva ezek a kölkök, hogy túléljék az első éveiket….amikor a fiam másfél évesen úgy rántotta magára az apja motorját, hogy átbillentette a standeren, és feküdt a földön a gyerek némán, a fejétől tíz centire jobbra a kormányrúd, tíz centire balra meg a tank, és neki a haja szála sem görbült, én viszont megtudtam, hogy terhesen képes vagyok ordítva felrántani a földről egy 120 kilós motort, szóval ilyenkor tutira elhiszem ezt az őrangyal-dolgot :-)))
Mint rangidős anya(szóljon,aki öregebb nálam) most már el merem mesélni,hogy a fiammal eldőlt a biciklim,miközben még benne ült a gyermekülésben.Olyan lelkiismeret furdalásom volt…,hányingerig fokozódott. Szerencsére Neki semmi baja nem lett! Azóta 22 éves. 🙂
Mi fejreesésre Arnica homeo bogyókat kaptunk, hogy ne keletkezzenek vérbigyók az agyban. Nem tudom, használ-e, de a buba hálás és abbahagyja a bögést, lehet, azt hiszi, vigasztalásképp kap cukrot.
az enyim viszont lefordult éjjel mellőlem (szintén nem magasról, hulla fáradt voltam, nagyon elaludtam és hiába könyörögtem előtte hetekig a páromnak vegyen egy oldaltámaszt az ágyhoz) 4ésfél hónaposan és lett neki koponyatörése, a röntgen mutatta… 😦 4 nap kórház, agyrázkódásgyanú, túl jó gyerek, nem hányt, nem ájult el utána, csak jobban evett, jobban aludt, nem állt keresztbe a szeme, nem volt karikás sem és mégis, másnap vittük és bentfogtak 😦 szóval azért óvatosan…de nem ijesztegetni akarlak, én utána mindennel mentem a traumára, nem érdekelt, elegem volt…amúgy már 2 éves és semmi baja, vérömleny nem lett, arnica ajánlott azonnal minden trauma után…a dokiknak meg nem kell róla szólni, némelyik megkövez érte…de a kórházban tanult meg felállni-kapaszkodva 😛 még remeghettem, hogy onnan rácsoságyból ki ne forduljon 😛
Csak jelentem,hogy tuti oregebb vagyok,mint Kató néni,:)
és hosszú lenne felsorolni,mi minden is tortent 3 gyermekemmel az évek során,de volt etetoszékkel elborulás,és motorrádolés is,mint Chipie-eknél.
En azt mondom,csoda,hogy túlélik a gyerekkort,de általában megússzák:)
Ujjodacsukás autóajtóval:(
Kislányom az egész szekrényt rántotta magára…
Én egyszer leestem az ágyról, amikor a tesómra voltam bízva (aki igen csendes kislány volt, úgyhogy szerintem, ha látta is, hogy csúszok, úgy gondolta, nem illendő közbeszólnia) és ahogy földet értem, a tesóm elkezdett jajveszékelni, hogy “Elharapta a nyelvét!”. Illetve kicsit nagyobb koromban szóltam, hogy ki fogok mászni a kiságyból, és kimásztam. Akrobatikusan, de megcsináltam.
Mi éppen költözködtünk, és a húgom (1 éves lehetett) magára rántotta a lecsavarozott bordásfalat. Semmi baja nem lett:) Csak az üvöltésére rohantak be a szüleim a szobába. A fura az volt, hogy azóta sem tudjuk, hogy került oda a gyerek.
Chipie: nincs túl meleg nálunk, talán olyan 19 fok körül átlagban, ez is csak a baba miatt, tavaly 17 volt, puhul a fiúm 🙂 amúgy meg süt a falakból is körben a hideg, jönni-menni jó, de ha leülök dolgozni, akkor a hosszúujjúra azért felkapok egy takarót, a Muci meg eddig egy szál bodyban + egy szál rugiban nyomta, egy réteg meg a földön heverészni szerintem kevés, de, mint kiderült, szerinte nem 🙂 keze-lába hideg szokott lenni. amúgy pont ma dicsértem meg, hogy milyen ügyes, mert amikor nyakig összefosta magát (bocsánat), és le kellett csupasztanom, hogy utána órákig takarítsam a hideg törlőkendőkkel, egyáltalán nem sírt, hanem vacogó szájjal elkezdett teljes erőből biciklizni, közben magát biztatva kurjongatott, és tényleg jól ki is melegedett, büszke voltam rá, bár a szétrúgott kakaságok nélkül azért kibírtam volna 🙂
“hanem vacogó szájjal elkezdett teljes erőből biciklizni” – tényleg apja fia ez a kis hős. Persze, gondolom, az idősebb Muci úr már egy ideje kinőtte a vacogást… (Kurjongatni szokott?:))
nem, a fiúm sokkal rosszabb, nem kurjongat, hanem lelassít az én tempómra, és vidáman beszélgetni próbál, miközben én meghalok majdnem.
Úgy tűnik a babáink rokon lelkek, Sárus pont ugyanaznap produkálta első leesését, mint Muci. Ahogy nézem, a korkülönbség is csak pár nap. Van már pasija, de azért Mucit jól megnézzük magunknak.
http://rrreka.blogspot.com/2009/02/az-elso-baleset.html
Szia,
még szerencse, hogy a kanapé csak 15 cm magas volt.
Üdv!