200. fejezet – nem az a magányosfarkas-típus

Azért az nagyon jellemző a malacfülűre, hogy a körzeti rendelőben, ahol puccérra vetkőztették, kemény vizsgálóasztalra fektették, hideg dolgokat nyomtak a kis testéhez és tűvel szurkálták, végig vigyorgott és vidáman gügyögött, csak mert két nő is fogdosta és dicsérgette eközben, most viszont, itthon, a pihe-puha meleg bölcsőjében, a játékaitól körülvéve, etetés után éppen nyüsszög (nem sír, hanem ilyen nagyon magas, nagyon vékony, elhaló nyávogásszerű hangot hallat, amiben benne van, hogy ő nem is igazán kíván zavarni, mert tudja, hogy én elfoglalt nő vagyok, aki nem ér rá egy ilyen kis szegény, elhagyott babával játszani, mindezt azután, hogy 11-től 2-ig folyamatosan őt szórakoztattam valamilyen formában), csak mert nem Állok Mellette, és Nézem. (Ezt a fiúm az ünnepek alatt kipróbálta, odaállt a baba mellé, amíg nézte, addig röhincsélés volt, amint elvette a szemét, nyávogás, tervezzük is, hogy csinálunk neki egy szőranyát, nagy szemekkel, ami Nézi).

Mondjuk szerencsére nem az a depresszív típus, mire így a bejegyzés végére értem, már alszik.

6 thoughts on “200. fejezet – nem az a magányosfarkas-típus

  1. Nem biztos, hogy szőranya bejön 🙂 Zita játékívén egy nagyszemű vigyorgó Spongya Bob van, akihez lányzó elkezd beszélni, és egy idő után teljesen kiakad, hogy
    a) bob nem szól vissza
    b) az idióta vigyort sem törli le az arcáról semmi
    Ilyenkor kinéz ránk, hogy szóljunk már rá a sárga izére, hogy milyen udvariatlan 🙂

    • Nézd,Lucia,találtam egy érdekeset.
      “Ja, észre vettem: igényli, hogy NÉZZÉK. Nem sír, hanem magas, nagyon vékony, elhaló nyávogásszerű hangot hallat(mint egy kiscica), amiben benne van, hogy ő nem is igazán kíván zavarni, mert tudja, hogy én elfoglalt nő vagyok, aki nem ér rá egy ilyen kis szegény, elhagyott babával játszani, mindezt azután, hogy jó pár órán keresztül folyamatosan őt szórakoztattam valamilyen formában), csak mert nem Állok Mellette, és Nézem.
      Mondjuk szerencsére nem az a depresszív típus, így hamar elalszik.”
      innen:http://kataesalombik.freeblog.hu/,
      62.sz bejegyzés,a vége felé.
      Mit szólsz?

    • m: hát ez ciki, de nem nekem 🙂 nagyon remélem, hogy esetleg olvassa az itteni kommenteket, és ráébred, hogy ez nem olyan kúl dolog, mert minden kisbaba megérdemli, hogy az anyukája a saját szavaival írjon róla.

    • Igen,én mindkét blogot olvasom,és csak az a dobbenet,hogy az illetonek nem jut eszébe egy ilyen kézenfekvo dolog(mármint,nyilván vannak kozos olvasóitok).
      Szomorú,hogy már az anyai szeretet is plagizál:)

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s