178. fejezet – arról, hogy nehéz ám gyereket fotózni

Akkor jöjjenek a képek.

Így csinál a malac ügyesen, és már nem is szokott sírni közben, csak billeg, meg féloldalas, de az majd elmúlik. Érdemes megfigyelni a szemöldöktartását, ezen a terapeuta is nagyon röhögött, hogy azzal emeli a fejét, de hát istenem:

Ez itt technikailag nem a legjobb kép, de hát soha nem lesz belőlem natgeo fotós, ha nem vagyok hajlandó pofánvakuzni a fiúkat. Viszont szerintem látszik rajta, hogy a malac rendkívül nagy kegyben tartja az apját, aki mindig érdekes dolgokat művel vele (olyankor én eltakarom a szemem, de végül soha nem esik le), és egyáltalán, férfiember, nem pedig csak egy lány:

Ezt meg az ágyamból látom munka közben, ha jobbra nézek. Paparazzi-pillanat:

És végül, itt a Don szigorú tekintettel méreget sütőtök előtt öt perccel, egyébként meg egyszerűen csak szép:

17 thoughts on “178. fejezet – arról, hogy nehéz ám gyereket fotózni

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s