90. fejezet – szopósmalac

Zorcsi ma a névnapja alkalmából szopott 20 grammot, és bár az adagja 35, vagy mennyi, ez is nagyon szép teljesítmény így elsőre.

Mondjuk nem indul simán a dolog, mert Zoárd, aki tegnap az apjából is megpróbált tejet fakasztani több helyen, mára belátta, hogy biztos csak tévedett, hát hogy is lehetne emberből enni. Úgyhogy ma, amikor kivettem, álmosan biccentett felém, majd nézelődni kezdett, illetve alvó pozícióba helyezkedett. Erre megvillantottam előtte a mellem, mert tudom, hogy a pasiknak fontos a vizuális inger, és mintha erre valóban elismerővé is vált volna Zé tekintete, de aztán tovább nézelődött másfelé. Amikor ráutalóan a szájához nyomogattam, akkor kezdett zavarbajönni, összeráncolta a homlokát és fél szemöldökét felvonva, csücsörített szájjal kérdően nézett, hogy akkor én most tulajdonképpen miért is csinálom ezt. Kihasználva, hogy ásított egyet, belenyomtam a szájába a bimbót, erre nagyon meghökkent, továbbra is homlokránc, fél szemöldök még feljebb emel, és hülyén néz, szájában a mellemmel, na ekkor kezdett nagyon röhögni S. B., akinek van érzéke a koraszülött-humorhoz.

Aztán ezt még eljátszottuk párszor, majd valahogy kipréseltem pár cseppet, és akkor DéZének is leesett a tantusz, hogy ja, erről van szó, oké. Húsz gramm után aztán kiköpte a mellem, és elégedetten elaludt, mint aki jól végezte dolgát (és tényleg).

A pattogós nővérke egyébként ma is hozta a formáját, először kizavarta mellőlem az új kolleginát, aki el szerette volna magyarázni, hogy kell szoptatni, azzal, hogy van most fontosabb dolog, azután pár perc múlva visszajött és lecseszett, hogy nem úgy kell szoptatni (ne én hajoljak a gyerek fölé, hanem emeljem meg). Mondjuk most nem zavart, mert ott volt S. B., sokkal rosszabb volt, hogy valami rendezkedés okán ott tologatták végig az inkubátorokat, ami nagy csipogással meg sípolással jár, illetve emelgetnem kellett a lábam, de legalább képessé válunk majd bármilyen körülmények között, akár atomtámadás esetén is szopni, illetve szoptatni.

(Ja, és a világ leghülyébb tanácsa tejszaporításra: "Írja fel, hogy az adott napon melyik időpontban mennyit fejt, majd másnap ugyanabban az időpontban fejjen kétszer annyit". Ezt nem kívánnám bővebben kommentálni.)

Reklámok

15 thoughts on “90. fejezet – szopósmalac

    • Nagyon jók vagytok a 20 grammal! Azt jelenti, a gyerek tudja, hogy mit kell csinálni, és amíg ereje engedi, teszi is. Ebből lesz majd később a 220 gramm! Remélem mostmár engedik, hogy minden nap próbálkozzatok!!!

    • szia Lucia,

      EZt meg a konyves postodhoz akartam:
      Amikor a fiam szuletett az aposomtol(aki minden letezo konyvklubnak tagja) kaptunk egy par kifejezetten babaknak kifejlesztett konyvet. Allitolag sokaig csak fekete-feheret latnak, illetve kesobb elsosorban az arcok erdeklik. Voltak is csak nagy fekete geometriai mintakat tartalmazo konyvek illetve csak jo nagy kulonbozo etnikumu neveto arcokat tartalamazo konyvek, s a gyerek tenyleg nem is volt kivancsi masra.

      Az igazsag szerint ezeket mar kinotte, szivesen neked is adnam oket csak nem akarok egy vagyont kifizetni postara. Nincs vmi kontaktod B varosban? (providing you know who I am 🙂

      Meg esetleg megadhatom a pontos cimuket, s az amazonrol szerintem biztos megrendelhetok. Egyebkent azok a tobbezer forintos arak verlazitoak. Itt max £4 egy babakonyv.

    • Gratula, ügyesek vagytok mindketten.
      A tanács meg állat.:-))) Én három gyerekkel csináltam végig a szoptatást, sok hülye tanácsot hallottam, de ez viszi a pálmát.

    • eva irja a 3-ban: “Amikor a fiam szuletett az aposomtol(“, es itt megalltam az olvasasban egyreszt a zarojel okan, masreszt hogy vegyek egy nagy levegot a folytatashoz…
      rolad szolva kucumama, buszke vagyok rad, bar nem az en tisztem. elismeresem.

    • Re law:
      🙂

      Bocs, barhogy igyekszem, felejtek, s tudom, hogy nem magyar logika alapjan rakom ossze a mondatokat. Azert remelem mas is jot vigyorgott.:)

    • Nagyon no ez a gyerek.

      3. eva
      Akarhol is van B. varos, ott bizonyara mukodik rendesen a piacgazdasag, es valamilyen szamomra meg homalyos oknal fogva lehet, hogy fontos a jovo generacio. Kulonben itt is mukodik elegge a piacgazdasag, es a jovo generacio persze fontos itt is, hogyne, de csak papiron.

      z.

    • Szia Lucia!

      A pattogos noverek/emberek legjobb megszeliditesi modja tapasztalatom szerint az ajandek. Mindig leveszi oket a labukrol, plane ha a gyerek neveben adod. Mi jo minosegu csoki bon-bonnal dolgozunk, de a virag is be szokott jonni. Ugyanis elszegyellik magukat – es legkozelebb mar mosolyognak. Probald ki, hatha Neked is bevalik. Daninak sok sikert, igy tovabb a szopival!

    • Nincs meg Neked veletlenul az Anyak konyve cimu remekmu? 1963-as kiadas, a nagymamam adta nagy szeretettel, amikor eloszor terhes voltam – mondvan, o mindent konyvbol csinalt (ehhez inkabb nem fuznek kommentet…). Abban vannak ilyen remek tanacsok. Meg kepalairasok: “Peter 7 honapos, elalvas kozben rendetlenne jatszotta szepen megvetett agyat. Rafekudt takarojara, ugy aludt el. Nem baj, meleg van.” Ajanlom figyelmedbe. 🙂

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s