88. fejezet – a maciról

Reggel, amikor bementem, Zorcsi üdvözlés jelleggel egy pillanatra rám nézett, majd visszafordult a könyve felé, és fogdosta rajta a képeket. Úgy vettem észre, nagyot borított a világképén, hogy nem csak anya, apa és a kórházi személyzet van a világon, hanem macik is. Ez láthatóan eddig ismeretlen távlatokat nyitott meg előtte, szerintem legalábbis ezt próbálta elmagyarázni nekem nyekeregve. Amúgy ezt körülbelül egy hete kezdte, hogy hangokat ad ki magából. Sírni még mindig nem sír, eddig csak akkor láttam sírni, amikor a kis csövet bedugták az orrába, akkor fél percig ordított, mint a sakál, újabb fél percig aludt, amint akit leütöttek, majd kirántotta az orrából a csövet, és goto 10. De az már nagyon régen volt, ezer éve, vagy három hete.

Szóval most is meg-megnyekkent a képet tapogatva, úgyhogy elmagyaráztam, hogy az ott a kismaci, akinek elmúlt a colonizációja, és ezért az anyukája kivehette az inkubátorból és megfürdethette. Szivaccsal. Egyébként mi is hétmérföldes léptekkel közeledünk efelé a performansz felé, mert a tegnapi öt baktériumból mára már csak négy maradt, kiderült ugyanis, hogy az egyiket kettőnek nézték, remélem, a többit is kimagyarázzák valahogy. Következő kenguruzás vasárnap.

(Ja, és abból a mellemből, amit a malac tegnap megcsócsált, ma kétszer annyi tej jött, csodatévő szája van Zorcsidani Vulkánturulnak).

Reklámok

7 thoughts on “88. fejezet – a maciról

    • Jó olvasni, hogy ilyen jókat írsz:)Azok a bacik meg pikk-pakk eltűnnek és még egy lépéssel közelebb kerültök a hazamenetelhez 🙂 Annyira édes ez a kislegény 🙂

    • Tehát bevált a könyv 🙂
      Annak ne higyj, hogy a gyerek nem sír. Norka éppen így adta elő magát a kórházba (két édes kiscicás nyeffenése volt)aztán hazahoztuk 😀 Remélem a bacik eltűnnek! Na pont az előbb írtam, hogy a gyereknél jobb tejszaporító nincs 🙂

    • Tegnap csak átfutottam a bejegyzést, de fent akadt a szemem, mi az hogy csak vasárnap kenguruzhattok?! Aztán rájöttem én vagyok lemaradva, már péntek van. Ennyit arról, hogy a kismamák unatkoznak: azt sem tudják milyen évet írnak éppen. 🙂 Kívánom a mielőbbi hazamenetelt, hogy Zorcsi minél többet kenguruzhasson, cicizhessen és rájöjjön cica (és persze annyi más) is létezik, na akkor lesz igazi hangzavar!

    • Az átlagot némiképp talán meghaladó feltűnési viszketegségem önmagában véve semmiképpen sem indokolja, hogy az általam személyesen nem is ismert Lucia blogjában közhírré tegyem a tényt, miszerint kacérkodom egy ideje a búvárkodás gondolatával, és az sem tarthat számot közérdeklődésre, hogy emiatt elkeveredtem egy Balzac utcai búvárszaküzletbe, az pedig bizonyosan végképp nem érdekel itt senkit, hogy még egy alapfokú búvártanfolyam is elképesztően sokba kerül; tulajdonképpen csak a búvárkodás gondolatával való kacérkodásom egy pozitív externáliáját szeretném megosztani az érdeklődőkkel: a Balcaz és a Visegrádi utca sarkán van egy üzlet, ahol – ha hinni lehet az ajtó fölött lévő táblának – gyermekruhakészítés és kereskedés zajlik.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s