Z, az ülve nyolc centis, aki átjáróháznak használja a testemet, kezd az agyamra menni. Ő dönti el, mikor alszunk (mindig, leszámítva az este 7-10 közötti időszakot), ő dönti el, mit eszünk (nyers húst naranccsal), ő dönti el, megyünk-e buliba (nem), ő dönti el, mikor hányunk (ezt sajnos szinte soha nem tudja egyértelműen eldönteni, de folyamatosan fenntartja a lehetőséget), ő dönti el, melyik blogba írunk (ebbe). Az is a tudomásomra lett hozva, hogy nem fürödhetek forró vízben, különösen illatosított termékekkel, nem festhetek hajat, nem ehetem az általam kedvelt (és nem kedvelt) ételek 80%-át, nem mehetek elektromos eszközök közelébe, és úgy általában az lenne a legjobb, ha szülésig egy hintaszékben üldögélnék és az anyaság örömeiről merengenék, miközben felváltva kismamajógázom és beszélgetek a gyerekkel, mert különben (a) Z agykárosodott lesz (ha ezt a szőlő-kivi illatú tusfürdőm képes elérni nála, hát így járt), (b) elmegy a gyerek (ha csak a tizede igaz annak, amit állítanak, bio-abortuszklinikát fogok nyitni (vö. "otthonvetélés")).
Szóval annak idején az apja megkérdezte, hogy de ugye biztos nem azért akarok gyereket, hogy aztán egyévesen feláldozzam a Tollaskígyónak (időnként panaszkodik arra, hogy nem mindig tudja eldönteni, mit miért teszek (különösen akkor, amikor könyveket vásárolok)), mire én felháborodottan, de a jelenlegi események tükrében talán kissé elhamarkodottam tiltakoztam. Bár valószínűnek tartom, hogy amikor végre kiszedik belőlem, úgy megkönnyebbülök, hogy mindent megbocsátok a malacnak. Az apja egyébként azt is kitalálta, hogy ünnepeljük placentapartival az eseményt, vagyis süssük meg & fogyasszuk el a méhlepényt vendégség keretében. Felhívtam a figyelmét, hogy szerintem mindenki udvariasan kimenti majd magát a meghívás alól, mire közölte velem, hogy gond egy szál se, majd nem az én barátaimat hívjuk meg, hanem az övéit, azok nem olyan finnyásak.
Szóval így állunk valahogy.
kicsi malac 
A nyers húst én is szeretem, bár naranccsal még nem próbáltam, a placenta ellen sem lenne kifogásom. (Bogarat viszont nem ennék, mint sokan pedig magyarok is megpróbálják.)
Igen, beszélgessél sokat a gyerekkel, és hallgassál zenét is, Mozartot ajánlják elsősorban, de szerintem Bach is jó, ami az én kedvencem, illetve mai zene is lehet, csak ne csapkodós, artikulátlanul üvöltős, hanem dallamos legyen – igen, ma is vannak dallamos számok számosan.
A hajad eredeti színben is nagyon szép.
8 cm? És még mindig az első trimeszterben?
“ő dönti el, melyik blogba írunk (ebbe)”
blogger lesz a gyerek, akárki meglássa 🙂
lacika: komolyzenéből én inkább az oroszokat szeretem, de a gyerek valószínűleg inkább kortárs előadókon fog nevelkedni, különös tekintettel arra, hogy most éppen egy rockzenei utalásokkal teli könyvet fordítok. a hajam eredeti színére meg már nem emlékszem 🙂 mindenesetre ennyit bírjon már ki 14 hetesen.
csak szólok, hogy a “nem ehető ételek” közé tartozik a nyers hús is.
eszerint van, amit én sem ennék meg
Én megyek, ha addig szerzel valami normális placentareceptet…
NN: az én számításaim szerint tegnap volt (orvosi) 14 hetes, a dokiéi szerint csütörtökön lesz ennyi, és akár még igaza is lehet. mindenesetre a fogantatás vmikor dec. elején történt, majd márciustól második trimeszterezek.
agnus: jujj, lehet, hogy ő már eleve egy meg nem írt könyvvel születik.
evetke: tisztában vagyok vele, de a doki szerint marhát nyugodtan (mértékkel), védőnő szerint szintén, gyerek apja sem ellenzi, szóval már-már kényszerítenek rá.
Tarhonyakártevő: na valami ilyesmitől féltem, hogy mégiscsak én vagyok a deviáns egyedül.
Természetesen te vagy deviáns egyedül. Nincs is jobb az abált placentánál. Szólj máskor is, ha megerősítésre van szükséged!
Nahát, akkor két nap van a magzataink között. Az enyém csak holnap tölti. De én már két hete második trimeszteres öntudattal járkálok. 🙂
“ő már eleve egy meg nem írt könyvvel születik.”
remélem nem, nagy teher lenne ez egy fiatal, reményekkel teli léleknek még 🙂
..nagyon tetszik ahogyan irsz, ahogyan hozzáálsz a benned lakó albérlőhöz. Tényleg kívánok nagyon jó anyaságot! Irigyellek is.. 🙂
jelentem, én már a 15.hétben tartom számom magam, de a rosszulét-irányító erő még nem akar alábbhagyni. akkor még ez is az első trimeszter? állítólag a másodikban én leszek a világ legenergikusabb embere…oh, be szép is lenne 🙂
A hintaszékben üldögéléshez: én a nagyobbikkal még el is estem és semmi baja se lett (bár lehet, hogy attól ilyen ütődött?) a kisebbikkel majdhogynem végig feküdtem, mert folyton elő akart mászni, hiába mondtam neki, hogy nem szabad.
Egyébként saját tapasztalataim alapján, aki bent nyugis, az kint meg fog őrjíteni, aki meg bentről egyfolytában kifelé kívánkozik, amikor végre lehet neki, a világ legnyugodtabb és legtündérebb kölyke.
A placentát nekem nem adták oda 😦
Placenta party képekben: http://havingapoo.blogspot.com/2007/07/placenta-party.html
receptek még: http://www.mothers35plus.co.uk/placenta-recipes.htm
kérdés még?
No, a rosszulletekrol csak annyit: elso gyerkoccel Elevit elkezdese utan 2 nappal mar vigan zabaltam; most meg meg mindig hanyok mindentol, pedig felidon tulvagyok. Kiszamithatatlan.
én igazán mindent kibírok de ez a placenta party kicsit sok… 😮
Agnus:
_nagyon_ veszélyes lehet elárulni a gyenge pontjainkat… 🙂
:))))))))
Jó!:)
Tarhonyakártevő: akkor mostmár gyanakvással fogom kezelni, ha a luciáék hívnak vacsorára… 😀
Na, most jól elolvastam az első trimeszteres bejegyzéseket is, és már zokogok, tök gáz.
Annyira ugyanezt érzem és folyamatosan paráztatnak azzal, hogy mi árthat, mitől megy el (macskáink vannak, a nyers hús ehhez képest pite).
Közben meg rókázásközelien szédelgek és folyton azzal fenyegetem, hogy ha nem hagy egy kis nyugtot az anyjának én biz isten elkeresztelem Floyd-nak.
Akkor is, ha lány lesz.
Kérlek, mondd, hogy jobb lesz.
letezo: ha már terhesség előtt is megvoltak a macskák, akkor nem fognak ártani, de ha óvatos akarsz lenni, akkor ne te almozd őket, vagy eldobható gumikesztyűben (gyógyszertár) almozd. én a 16. hétig folyamatosan hányásközelben voltam, leszámítva, amikor éppen ettem, de azután pikk-pakk elmúlt, szóval van remény 🙂 és nem lesz baja a gyereknek, az nagyon ritka.