18. fejezet – fontos információ felfázósoknak

Komplex dolog ez a szülés-terhesség, internetről nem megtanulható, mint erre rá kellett jönnöm. Ha beírja az ember a google-be, hogy "terhesség algopyrin", akkor az első tíz találat fele engedélyezi, a másik fele nem, úgyhogy hétvégén úgy döntöttem, inkább hányok a fejfájástól, az a biztos. Ezt egyébként még mindig felháborítónak tartom, abba ugyanis már belenyugodtam, hogy Monural nuku (az egyik nőgyógyász szerint szabad, mert lokálisan fejti ki a hatását, a másik szerint nem, mert rá van írva a tájékoztatóra, hogy ne, úgyhogy amikor már harmadik napja szenvedtem hólyaghuruttól (amit attól is elkapok, ha ránézek a hideg kőre), akkor miután kínomban végigkérdeztem kezelőorvosomat, gyógyszerészemet, aki attól is elhatárolódott, hogy gyógynövény-teát adjon nekem az én állapotomban, ráböktem a vörösáfonya-kapszulára, hogy olyat akarok, és csodák-csodája, a tabletta bevétele után negyedórával (cca 3 pisilés) elmúlt minden bajom. Ettől egyébként olyan összeesküvés-elméletem is lett, mert a patikus nem tudta, hogy erre is jó, a dobozon sincs rajta,  csak hogy antioxidáns és szervezet-erősítő, továbbá egy homályos utalás arra, hogy az érzékeny Hölgyek öltözzenek rétegesen, nem értem én ezt, a húgyhólyag nem comme il faut, vagy mi van?

Továbbá teljesen belezavarodtam a szülésembe is, mindenki próbál hüvelyi útra téríteni, hogy legyen a gyerekkel szülésélményünk, meg ne fetrengjek hetekig embertelen kínok közepette a nagy hasi műtét után, megmagyarázhatatlan módon ugyanezek az emberek biztatnak arra, hogy hallgassak az én belső Hesztiámra, és akkor minden rendben lesz, márpedig az én belső Hesztiám azt sikoltozza már a kezdetektől, hogy császár, ő nem akar szülni.

Egyébként most így egyszemélyben ízelítőt kaptam a Válogatós Gyermekből, ugyanis majdnem mindentől émelygek. Párhetes trial-and-error kurzus után most már nagyrészt három csoportra tudom osztani azokat az élelmiszereket, amiktől nem leszek rosszul, mégpedig a paradicsomfélékre, a banánfélékre, és a kukoricapehely-félékre (szigorúan tej nélkül). Táplálásom tekintetében egyébként panaszom se lehet a fiúra, amikor elsóhajtottam magam két hányás között, hogy paradicsom, hozott rögtön háromfélét, minden eshetőségre felkészülve, másrészt viszont gyanús, hogy eldugott banántartalékra bukkantam a kocsijában, szerintem nem kéne elkülönített készletekkel szakadékot teremtenie kettőnk között, csak azért, mert reggelente megeszem az összes banánunkat, tekintet nélkül a mennyiségre.

Egyébként meg nyafogok, nyafogok, de sose legyen rosszabb dolgom.

Reklámok

48 thoughts on “18. fejezet – fontos információ felfázósoknak

  1. Én titkon abba az iskolába tartozom, akik szerint a “szülésélmény” az hülyeség, az a lényeg, hogy simán és komplikációmentesen menjen. Utána még sok évig lehet épp elég közös élményetek.
    Persze sosem szültem, úgyhogy nem tudhatom.

    • isolde: na de akkor mostantól rád hivatkozhatok, mint “orvos ismerős”-re (az szerintem az adott körökben üti a “szült nő”-t), majd valahogy megpróbálom sikkesen azt is beleszőni a hivatkozásba, hogy “akinek egyébként medikusa is van”, ez így már szerintem nem überelhető.

    • dobka: hasraütésre írtam a számot, a hosszú bejegyzés alatt elfelejtettem, hol tartottam, és most már nem írhatom át, mert az bezavarna a kommenteknél. a 17. így járt, az lesz a titkos, apokrif fejezet.
      🙂

    • Én is marhaságnak tartom a szülésélményt, az a lényeg, hogy élve és egészségesen megússzuk az élményt a gyerekkel együtt, aztán majd ráérünk ismerkedni.
      Nálam ráadásul komplikáltabb a helyzet, mert bár régebben én is a császár mellett voltam, mostanra már a “túl sok filmet nézett”-érzés csapdájába estem (film alatt az orvospárom műtőben készült felvételeit értem), és most az a hivatalos álláspont, ha már bekerült oda a gyerek, akkor addig ott is marad míg nem találnak fel egy humánusabb módszert brutális-föltrancsírozás vagy a valami-hatalmas-kitüremkedik-a-testemből verziók alternatívájaként.

    • Választható? Rendes orvos tudtommal nem császároz kérésre. De az epidurális, az nagyon jó, az egyik legjobb dolog a kontaktlencse és a tampon után.

    • Gyógyszerek és egyéb terhességgel vagy majd később babával kapcsolatos tekintetében ajánlom figyelmedbe a Babanet rendelőjét http://www.babanet.hu/szak/
      (Szerintem a baba szempontjából rosszabb hányni egy fejfájástól, mint bevenni egy szem Algopyrint, ha az használ.) A Monural por “B” kategóriába sorolt, azaz sem állatkísérletekben, sem humán megfigyelésekben nem merült fel a gyógyszer magzati ártalmakat okozó hatása, tehát előny/kockázat mérlegelése után szükség esetén (!), orvosi ellenőrzés mellett adható. Persze jobb lenne megbeszélned az összes gyógyszert a nőgyógyászoddal. Gyógynövény erre csak olyan lenne, ami vizelethajtó (is), és emiatt ellenjavallt terhesség alatt.

    • A banán már csak azért is jó ötlet, mert egy professzionális szakhányó ismerősöm szerint az egyetlen kaja, aminek mindkét irányban ugyanolyan az íze.

    • Nekem aszonta a nogyogyasz a migrenes rohamaimra, hogy olyankor igyak meg egy long drinket (szerinte legjobb a gin-tonik), az izomlazito., es joval kevesebbet art a gyereknek, mint barmilyen bogyo.

    • én vagyok a(z állat)orvosi ló:), aki mindenféle szülésről be bír számolni. volt hüvelyi, császáros, epidurális, amit csak akartok:) és igenis, fontos a szülésélmény. lassan nyugdíjba megyek – na jó, még nem, de jól hangzik -, és még mindig akarok egy harmadikat szülni, amiért a másodikat csak úgy, minden előzetes figyelmeztetés nélkül kitépték belőlem (azt mondták, életmentő műtét, hát jó vicc, én rendesen akartam szülni, és kész!). hála az égnek, a természet megakadályoz benne, hogy ilyen állatságot elkövessek:)

    • A császárból felépülés nem gáz, másnap már óvatosan mozog az ember, harmadnapra csak a felkelés-leülés vacak, két hét múlva meg már két órákat sétáltam a gyerekkel az utcán.
      Én mégis inkább a hüvelyit választanám legközelebb, ha akkor majd rajtam múlik a döntés.

    • Én sem vagyok már mai csirke, de két gyereket szültem mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül természetes módon. Sima ügy. Olyan, mint egy erős menstruációs görcs. Amit a filmekben mutatnak erről, az erős marhaság. Szerintem nem véletlenül alakult ez így, erre szükség van. A szülés után beinduló hormonális dolgok is erősebbek, mint császár esetében. Arra gondolj, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga. Bár az is igaz, hogy nem hanyattfekve, mint egy hátára fordított teknősbéka. Nekem leginkább a térdelve, de legalább ülő pózban jött volna be, mert úgy még könnyebb a dolog.
      Szóval a fájdalom része fele akkora sincs, mint amilyennek gondolná az ember. Mert hát ki a fene szülne kettőt-hármat, ha akkora keresztrefeszítés lenne.

    • A szülés olyan, mint a tüzijáték, eleinte az ember nagy lelkesen készül rá, meg kíváncsi nagyon, de kb. a közepe táján elkezdi úgy érezni, hogy eleget látott már, inkább hazamenne. Na, ekkor jön jól az epidurális.

    • akkor szögezzük le: a császárból felépülés igenis nagyon.. gáz tud lenni. egyrészt a fájdalom (amit elvileg én nagyon jól tűrök), másrészt a rettenetesen idegesítő tötyörgés még hosszú-hosszú hetekig. biztos mindenkinek egyénre szabott a felépülés, satöbbi-satöbbi, de én még javában tojásokon lépkedtem és nyögtem, amikor a szintén akkor szült barátnőm már vígan cipelte a harmadikra a babakocsit ivadékostúl.

    • Lucia, olvass Porontyot, még nem várok babát, de már teljesen rákattantam… 🙂 Amúgy ilyen állapotomban (még egyedül :)) azt mondom, természetes szülés és ha komplikáció adódik, hát akkor jöjjön a császár…

    • Jaj, hát most jutottam el ide figyelmetlenségemből és hát jaj, gyerkőc van a pociban.:) Suttyomban olvasgattalak, most meg sokkot kaptam. Nem tudom, miért, de nagyon örülök Neked, Nektek:) Gratula, egészséget, békességet, mifene és persze kellemes ízű hányást..:)

    • Szia,
      már amikor múltkor felmerült ez a kérdés akartam írni levelet, de végül nem akartam okoskodós-beleugatós lenni.
      Szóval ez most csak az én véleményem, de szerintem középutat kell ilyenkor találni ilyenkor a saját paráink között, meg a között, hogy mi jó a gyereknek.
      És azért a gyereknek még mindig az a jobb, ha rendes úton születik, persze ha bármi gond van akkor ok, hogy császár, de egyébként ne biztos, hogy neked vagy a babának az annyira jó lenne. Viszont a fájdalom kiküszöbölésére az epidurál nagyon jó.
      Én mondjuk a másik véglet voltam, mert én az epiduráltól jobban paráztam, mint magától a szüléstől, de végül nagyon jó volt, hogy kaptam. Egyébként meg a korábban előttem szólókkal értek egyet, ami a filmekben látszik, hogy sok vér, meg szenvedés az marhaság! Nekem a 16 órányi vajúdásomból nagyjából egy óra volt kemény, a többit végigpoénkodtuk.

    • Császár, az egy baszott nagy hasi műtét, ami után komoly, hosszadalmas gyógyulgatás várható. Nem éri meg a “megspórolt” fájdalom az utána következő többheti macerát a hasi sebbel.
      Sima szülés, ha nem engeded, hogy idő előtt kinyomják belőled a gyermeket, akkor szépen, minimális karccal kicsusszan, legalábbis én (a 2. után legalábbis) szülés után fél órával már vidáman üldögéltem. Nem horror és nem kibírhatatlan borzalom, de mindent egyeztetni kell előre a szülőorvossal és a bábával/dúlával.
      (Mondjuk jótanácsokkal el leszel látva most jódarabig, de a vas a legfontosabb, a pocikenegetés, esetleg a jóga v. torna, és az utolsó hetekben a málnalevéltea, mert segíti a tágulást.)

    • Szulese valogatja…
      Nalam se beontes, se borotvalas, se semmi egyeb “gusztustalansag”. A szorgalmas terhestornanak koszonhetoen (ahol egyebkent a sok hulye kerdesedre sok megnyugtato valaszt es otletet kaphatsz, es megnyugodhatsz, hogy nem vagy egyedul a 16 kilo pluszoddal) meg gatmetszes sem volt, es tokhamar rendbe jottem. Persze a rabeszeles tavol alljek tolem.
      Ja, es tenyleg ne higgy a sikitozos jeleneteknek.

    • Én hármat szültem rendes úton epidurál nélkül, de nekem kifejezetten magas a fájdalomküszöböm. És R-nek igaza van, valóban csak egészen rövid idő az, ami igazán kemény, én pl. vajúdáskor a görcsök között még aludtam is.

    • Hmmm, a császsárból felépülés tényleg egyéni, akkor úgymondom, hogy nekem nem volt gáz. Kisebb hasi műtéttel elötte szenvedtem többet. Császár elött vajúdtam 7 órát, voltak tolófájások is úgy fél órán keresztül, és az sem volt vészes, azért is mondtam, hogy legközelebb a hüvelyit választanám. Az epidurál sokat segített.
      Viszont: én nem szülnék a Telkiben, bármennyi pénzem is lenne. Sőt semmilyen betegséggel nem oda mennék. Vannak nagyon kultúrált szülészetek, vannak egyágyasá szobák, leeht fogadni egész napra nővért/szülésznőt/csecsemőst, akit csak akarsz és akkor ugyanott vagy komfortérzetben, de olyan kórházi háttér áll rendelkezésre, ami a Telkiben legjobb tudomásom szerint nincs meg.
      Lucia, tök jó neked, valószínűeg ugyanhasonlókat hallgathatsz minden szembejövőtől 🙂 És meglátod a gyrekneveléshez ism indeki jobban ért majd.

    • Lucia, nagyon grat a babához. Imádtam, ahogy a kiszsiráf meg a nagyzsiráf át- meg átszövi a blogot, pl. a bádogbögrében :))

    • A szülés az olyan, mint az esküvő meg a házasság viszonya. A ceremónia, az olyan, amilyen a lényeg, az úgyis utána következik. Mivel azt írtad, alacsony vagy, ahhoz, hogy dönts, meg kell látnod, mekkorára nő a gyerek a végére. Nekem egy gyerekem van, és szerintem van olyan, hogy téraránytalanság. (gyerek fejköbcm-csípő térfogat).

    • az éééén dokim (okos,jónevű,tapasztalt) mindig azt kérdezte tőlem, hogy hanyas a lábam. Állítólag a medence kb. akkorára képes kitágulni, mint a lábméret. És bár csúsznak a baba koponyalemezei egymásra, azért szögletesre nem tudnak feltorlódni.

    • Ez is az a helyzet, amikor mindenki nagyon okos, még az is,a ki nem ment át rajta… Én is.
      Nyilván mindkettő járható út, de tudtommal a császár mégiscsak egy komoly hasi műtét, ami után 2 kg-nál többet hetekig nem emelhetsz, hogy fel ne szakadjanak a varratok, a gyerek meg normál esetben 3 kg felett jön, bár kétlem, hogy a császáros kismamák nagyon betartanák a szabályt. Mindegy, a műtét az műtét, ha kell, akkor kell, lehet az indokolt a baba meg a mama érdekében, de hüvelyi úton meg már megszűlt vagy úgy pár milliárd nő, mióta áll a világ.

      Amúgy meg ajánlom figyelmedbe a következőt, számomra igen meggyőzően a hagyományos mód mellett szól, de döntsd el magad. Szülésvideók: http://velvet.hu/poronty/2008/01/26/szulesvideo/

    • Szerintem teljesen mellekes, hogyan bukkan elo beloled a gyerek. A szules ugyis semmi ahhoz kepest, hogy utana soha tobbet nem szabadulsz a kis edestol.
      Egyebkent gratulalok 🙂

    • nodekornel, a terhesseg alatt elmultak a migrenes rohamaim (meg az allergiam is :)), utana szoptattam, most meg olyan melom van, hogy autoban ulok egesz nap, ugyhogy nem probaltam ki vegul. Amugy amikor hanytam is a migrentol, akkor tokmindegy volt, mit vettem be, csak az injekcio maradt bennem…

    • huhh.

      naszóval, az én álláspontom:

      1. az emlősök között az embernél a legrosszabb a csecsemő fejkerületének és a szülőcsatorna átmérőjének az aránya. egyszerűen evolúciósan nagyobb előny volt a nagyobb intelligenciát lehetővé tevő nagyobb fejméret, mint amekkora hátrány a nagyobb csecsemőhalandóság. hálistennek intelligenciánk lehetővé tette az orvosi segítséget, ami nélkül a szülések több mint felében komolyabban károsodna a gyerek vagy az anya (esetleg mindkettő). további olvasnivaló a témában az evolucionistáknál (pl. Dennett, Dawkins). én pedig kicsi vagyok, vékony (36-os lábbal:)), nem akarom a gyerekem egészségét kockáztatni.

      2. nálam a sima menstruációs görcs is ájulásközeli állapot, hányással, felkelni nem bírással, pedig amúgy nem vagyok egy borsószem-hercegkisasszony. ha a vajúdás is hasonló, akkor nem leszek közben képes technikázni (visszatartani, nyomni, ilyenek).

      3. a családban több oxigénhiányos gyerek is született, én nem akarok kockáztatni.

      4. nem vagyok az a nőiességét teljes mélységében megélő típusú nő, akinek szüksége van a szülésélményre, és ebben teljesen biztos vagyok. biztos nagyon jó annak, akinek nem csak kellemetlen kötelesség maga a szülés, de én nem vagyok ilyen.

    • tarhonyakártevő: ezt igazolhatom, de sajna általában eljutok a gyomorsavat hányás szakaszig (elnézést az érzékenyebbektől), és az, khmm, megkeseríti az élményt.

    • császárt túl lehet élni, a gyerek is meg fog ismerni később, sőt adott esetben az anyjának is fog tartani (ezt még nem tudom igazolni, de megismernek). csak ebben a csomagban a műtét után kapod a szülési fájdalmakat, nem előtte. én is kibírtam a nőiességem megélése meg a hesztiám (a micsodám?) nélkül, szóval don’t worry.
      ha begyullad a seb, az szívás, de a sima szülés se rózsaágy, láttam a szobatársaimon. 🙂

    • bár szorosan a témához nem kapcsolódik… a menstruációm nekem is ilyen volt. aztán a szülés óta észre sem veszem szinte.
      a témához: a szülés hogyanjában a választott orvos sokat tud segíteni,érdemes vele konzultálni, mert a nagy eseménynél ennek megfelelően teszi a dolgát.
      csak megnyugtatásul: a terhesség/szülés témakörön kívül csak a gyerek téma mozgat meg több embert 🙂

    • Nekem is azt mondogatta csak orvos, mikor haza kellett mennem a suliból is a görcsök, hogy
      1. szedjek vasat meg fogamzásgátlót (nincs menstruáció, csak menstruáció-szerű vérzés, szóval a fájdalom is mérsékelt, valóban az volt)
      2. majd ha szülök gyereket, utána megerősödik a méhem (erről még nem tudok beszámolni)

    • Egyébként az a fura, hogy nagyon sok embertől hallom, hogy hasonló erős görcsei vannak, elviselhetetlen első napja, mikor muszáj ülni, vagy feküdni, meg ájulásközeli állapotok kísérik a menzeszét, szerintem jóval több nőt érint ez, mint amennyiről hisszük,

      mármint én is meghallgattam párszor, hogy ne nyígj, erre vagy kitalálva, ez gyengeség, kifogás, hiszti, sok nő menstruál gond nélkül, nőktől is, hogy ez van, így van, el kell viselni, nem igaz, hogy nem lehet szó nélkül, mint egy hős, és úgy csinálni mindent, mint az összes többi napon, hogy ne gyengélkedjek, és még azt is, hogy ő egy hang nélkül szült, mert ha valaki náluk ott a szobában nyögni mert volna, vagy neadjisten visítani, hát azt úgy kinézték, lenézték, megvetették volna a többiek…

      Szóval valamiért mintha az indokoltnál jobban belénk lenne nevelve, hogy a ciklusonként 1(-2) napnyi valódi gyengélkedős állapotot el kell titkolni, ha szenvedsz is, hallgatni, mert nem illik nyavalyogni azért, amit a természet rádmért. És hogy nem illik kimondani, hogy félsz a fájdalomtól, a szüléstől, hogy nem illik hangot adni annak, ha nagyon fáj a mensi, meg a szülés, mert ha emiatt nyígsz, akkor nem vagy igazi nő, aki örül a nőiségének, illetve a gyereknek, aki épp érkezik. Pedig attól nem leszel jobb, törődőbb anya, ha mint egy hős, összeszorított foggal, zokszó nélkül szülsz/menstruálsz.

      Nyilvánvalóan ostobaság mindent ugyanúgy csinálni és nem gyengélkedni egy kicsit sem a ciklus azon egy(két) napján, mikor a görcsök igenis befolyásolják az állóképességed és a teljesítményedet. Azt bezzeg mindenki megérti, hogy ha fele/negyedakkora görcsök kísérte hasmenéssel otthon maradsz.

      Szerintem nem kell hősnek lenni, sem a szüléskor, sem a menstruáció alatt, akkor sem, ha ez a természet rendje. Persze nem árt, ha a környezeted sem várja el, hogy hősként viselkedj.
      (Azt pl. nagyon díjaztam, mikor egyszer egy barátom azt mondta a zöld ábrázatom láttán, miután megkérdezte, mi rosszullétem tárgya, hogy na és, az is kellemetlen, hogy neki meg naponta kell borotválkozni.)

      Függetlenül az alacsony fájdalomküszöbömtől és egyebektől, még mindig ijesztőbb a császár, mint a hagyományos mód, persze császár kell, ha indokolt, és kész, ettől még fosnék mindkettőtől, teljesen mindegy melyiket választod, úgyis csak azért fogsz imádkozni mindkettőnél, hogy legyen rendben minden.

    • szia Lucia,
      semmi okos tanácsom nincs, tekintve, h -ha jól számolom- kb 1 héttel járok előtted 🙂
      nekem egyelőre még senki nem tanácsolgat semmit, mert a szülőknek sem mondtuk még el, várjuk azt az UH-t, ami után már ‘biztos’ lesz. addig is nyugi van, csak a szokásos hányás-evés-alvás háromszögben élek 🙂
      örülök, h elkezdted ezt a blogot, így legalább tudom, h nem vagyok egyedül az állapotommal. hajrá, írj meg mindig minden izgalmat, ha kinevetjük a szenvedéseinket, biztos egyszerűbb is lesz!
      üdv,
      iditta

    • az van, h a vörösáfonyás cucc az tényleg hugyúti dolgokra is van, csak a gyógyszerfelügyelet –vagymi– nem engedte, hogy ráírják

    • Lucia, ne hagyd magad, te tudod, mi a legjobb neked, aki meg beleszól, azt vágd szájon! :))
      (Ez tök jó,ez a terhesség-szülés téma olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá, mindenki hozzászól, ennél több kommented csak akkor lesz, ha majd így-úgy, de kívül lesz a gyerek) Esetleg kérdezd meg anyudat, őneki hogyan ment, mert sok esetben hasonló a dolog a lánynál, bár nálunk ketten kétféleképpen szültünk, szóval ez se 100%. 😦 Vagy még nem szóltatok? 🙂

    • “A szules ugyis semmi ahhoz kepest, hogy utana soha tobbet nem szabadulsz a kis edestol.”

      No, ez az, amibe senki nem gondol bele előre:) Ezeket tényleg nem lehet kikapcsolni, járnak-kelnek a házban, minden az övék, mindenki az ő kiszolgálásukra lett feltaláva és mindenki köteles pattanni hajnali fél kettő és három között villanyt gyújtani, ha a zsebdiktátor megáll a sötét előszoba ajtajában, és félig alvajárva elsuttogja: “Apa, piszilni kell…”

    • 🙂 Jók a kommentek 😉 Tetszik ez a vörös-áfonya kapszula ötlet, ki fogom próbálni. Bár terhes nem vagyok, de sokszor felfázom, és olyankor mindig gyorsan kell gyógyszer, nincs időm elmenni feliratni Monuralt 🙂
      Sok sikert a hányáshoz, a banános kommentben meg lehet valami 😛

    • lucia: miért gondolod, hogy egy császáros gyerek nem lehet oxigénhiányos? Én ismerek olyat, nem is egyet. Ma már köztudott, hogy az oxigénhiányos állapotok nagyobb része nem a szülés közben, hanem a terhesség alatt alakul ki. Ezért nevetséges például a szülés alatti meg előtti NST.

    • na most a gyermekorvos cimborám elmondta miért faszább rendesen szülni. mert most náluk is ezen megy a vita. semmilyen szülésélmény, meg mindenféle hülyeség amit a felnőtt emberek fantáziálnak a történetbe nincs a gyermekorvosi indokban. a lényeg, hogy a gyerek tisztább tüdővel születik a “normális útvonalon”, ugyanis a szülőcsatornában a vajúdástól össze-összenyomódik a gyerek teste, ami kipumpálja a tüdejéből az esetleges magzatvizet. van is egy tipikus komplikáció – ami nem is annyira komplikáció- de a császáros gyerekekre jellemző, ez pedig a hörgőlégzés, ami születés után pár órával szokott előfordulni, sőt azt mondta a felsírásuk sem mindig spontán, póverkedni kelll érte a gyerekorvosnak.

      ő még egy magánvéleméynt is elmondott – és itt elnézést a császáros anyukáktól- de szerinte a császáros gyerekek feje túlságosan fánkszerű. a normál szülés következtében a fej formálódik, míg emitt annyira nem. namost ezt én nem tudom.
      na. én egyébként totál nem akarok még gyereket, ha szóba kerül a spanokkal hogy ki hogy szülne, akkor csak a szűk-tág relációkban vagyunk képesek gondolkodni (szűk marad császárral, tág lesz ha nem császár…tudjátok mi), ami lényeges kérdés a nemi élet tekintetében. a gyerek itt tehát zárójelben ismét.

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s