167. fejezet – mióta nem dolgozom, annyit kell rohannom

Hát azt mindenképpen leszögezném, hogy nagyon ügyes vagyok, de tényleg. Meg a malac is.

A mai nap eleve nem indult lazázósnak, a terv az volt, hogy megtömöm a gyereket hétkor, reggelizem, fürdöm, megint megtömöm tízkor, indulás a munkahelyemre elintézni dolgokat, utána f1-re a dévényes terapeutához, közben reménykedem majd, hogy nem éhezik meg a babamalac (vagy nem jut eszébe, hogy igen), utána haza, és az apja meg érjen haza f6-ra, mert nekem este is dógomvan.

Ehhez képest a kádban rámcsörögött a Dévény intézet, hogy be tudnak szuszakolni f12-re (ez ugye egy órával korábban és 40 perccel messzebb van), én meg mindenképpen szerettem volna, hogy megnézzék ott is, úgyhogy összekaptam magamat és a gyereket, és rohantunk a munkahelyemre. Ott meg szándékoztam etetni (performansz), de a nénik kitépték a kezemből (a négy kolléganőmmel együtt összesen egy gyerekünk van), a Don meg persze le se tojta a kaját, ha édelegni is lehetett helyette. Akármerre nézett vagy nem nézett, lelkes ováció fogadta az alakítást, és amikor megfogta a Beja karkötőjét, a csajok majd' bepisiltek a gyönyörtől, nem lesz ennek jó vége.

Aztán rohantunk a városba, vagyis először vissza haza, hálistennek útbaesett, mert a zárójelentését otthonfelejtettem, utána a Moszkva térre, ezért még az egysávos, de kétirányú Denevér utcát is bevállaltam, és így az egyórás útból az utolsó 40 perc tartott kb. a Kékgolyótól a Moszkva 16-ig (ez olyan 500 méter lehet). Megjegyezném a miheztartás végett, hogy amikor majd a malac átveszi a világuralmat, én, mint a consiglierije elsősorban azok eliminálását fogom javasolni neki, akik kétszer egysávos úton leállnak vészvillógóval félórácskákra. Az utolsó öt perc egyébként különösen izgalmas volt, tudta-e ön, hogy a Retek utca magasságában átkelni a Szilágyi Erzsébet egyik oldaláról a másikra összesen öt zebrába kerül, összehangolatlan közlekedési lámpákkal? Mert így van.

Mindenesetre végszóra odaértünk, még egy kis kaját is megpróbáltam a gyermekbe nyomni, de fontos lámpanézegetnivalója akadt, és végül csak a vizsgálat felénél döbbent rá, hogy ő Nagyon Éhes. De ami a lényeg, a vizsgálat eredménye hümmögős, a Don laza (enyhén hipotón, lehet, hogy kinőné, de inkább tornázzon), illetve mintha egy hajszálnyit asszimetrikus lenne. A jobbrakiflizést most nem produkálta (nagyon figyelek mostanában, hogy balra is nézzen), de a jobb karját olyan 5%-kal mintha többet mozgatná, és talán a jobb szemét mintha jobban kinyitná, stb. Szóval lényeg, hogy járjunk el a biztonság kedvéért terápiára (amúgy nem tűntek pénzéhes bandának, amikor mondtam, hogy ide szeretnék járni a szomszédba, akkor Anna néni és a kollégája egy emberként sóhajtottak fel, hogy de jó (ők túlterheltek), pedig abból nekik nincs hasznuk), de nagy tragédia nincsen.

A végén még megnyugodva elmentünk megnézni a sütőtököket a Fény utcai piacra, tök szép idő volt, meg minden, most várjuk a fiúmat, közben egyikünk nonstop eszik, szóval minden a lehető legnagyobb rendben.

Reklámok

28 thoughts on “167. fejezet – mióta nem dolgozom, annyit kell rohannom

  1. Jobbra/balra kiflizéshez tipp: Csibém balra kiflizett, mert mindig az ablakot nézte, onnan jött ugye a nagy fényesség. Abszolút kreatív anyaként megfordítottam a kiságyban, szóval ahol addig a lába volt, oda került a feje. Így is az ablakot bambulta, tehát megvolt az ellenkifli. Úgy emlékszem nálatok a takarón lévő elefánt a konstans bambulnivaló, esetleg próbálkozz hasonló trükkel Don Malacnál.

    • Figyu Lucia, tartsunk össze. Légyszi tegyél fel – ha nem tartod tolakodásnak – néhány képet a Don mozgáskultúrájáról (pl. hogy tartja magát hason, megfordul-e ha igen, hogyan stb). Majd én is teszek fel magunkhoz Gé mutatványairól (ha végre megtalálom a fényképezőgép drótját), mert gyanítom, hogy enyém pasi nem mozog úgy ahogy kéne. Össze kéne vetni, hogy akkor mit is kéne csinálniuk a hasonló rajtállásból induló versenyzőknek produkálni. Kicsit mondom, aggódom.
      G megtartja magát, de csak ha motiváljuk, csak úgy natúr inkább kinyúlik. Megfordulni nem fordul meg, és nem is nyúl a tárgyakért, ha kezébe adjuk, akkor nagyon lazán megfogja azokat. Most négy hónapos és 8 napos, korrigáltan 2 és fél hónapos kéne legyen.

    • kedves csetten, remélem nem veszed nagyon belszólásnak, én úgy tudom, hogy a korrigált korral számolnak mozgásfejlődésnél. 2,5 hónaposnak még nem kell tudnia megfordulni, nálunk korrigált 4,5 hónaposan sikerült nekik és ezzel nagyon időben voltak. A fogásról a konduktor annyit mondott, hogy 4 hónaposan még elég, ha nyúlkál a tárgyak felé és érintgeti őket, fél évesen viszont már gond, ha nem fog a baba. A hason fekve kinyomni magát és karon támaszkodni az korábbi feladat valamivel, a fiamnak ez ment rosszul (róla ki is derült, hogy feszes és hipoton is).
      Szóval nekem, amit írtál G-ről, nekem nem tűnik vésznek, de a biztonság kedvéért inkább mutasd meg valahol, ami neked szimpatikus, ha még nem tetted meg. Kicsit el lehet veszni a különböző módszerek közt, főleg, hogy ki nem állhatják egymást. Sajnos én 1,5 hónapot tököltem azzal, menjünk-e dévényeshez vagy sem, de nálunk jobban bevált, mint a Katona módszer. Egyébként a mi tornászunk nagyon a lelkemre kötötte, hogy ne hasonlítgassam a gyerekeim másokéhoz és egymáshoz se 🙂

    • Kedves Sammy (ne haragudj Lucia, hogy itt válaszolok), nem veszem beszólásnak, sőt! Itt, ahol élünk még nem találtam jó szakembert, ezért vagyok tanácstalan, de megszívlelem amit írtál. Remélem lendületbe jön a kiscsávóm 🙂

    • csetten: nem haragszom 🙂 sajnos igazából annyira részletesen nem tudom, mit kellene csinálnia a malacnak, annyi biztos, hogy már meg kellene próbálnia kitámasztani magát hason kézzel, de azt nem tudom, hogy mennyire, és mennyi ideig (egyáltalán nem csinálja). a másik, hogy sík felületen fekve ha kitámasztom a talpát, ki kell nyomnia magát, ezt csinálja, illetve a dévényben azt is nézegették, hogy “állásban” (a hóna alatt fogva) mennyire löki el magát talppal. azt mondták, átfordnia csak hat hónaposan kell, de nézzem, hogy mennyire eltérően használja a két oldalát, minél kevésbé, annál jobb. meg most már gügyögnie kell, próbálnia kommunikálni velünk (erre nincs panasz:)).

      ja és egyéves koráig mindent a korrigált kora szerint kell számolni, de minél kevésbé koraszülött egy baba, annál hamarabb behozza a tényleges korát.

    • Igazából két éves korukig kell mindent a korr.-hoz számolni, nem véletlenül van két éves korig az utógondozás sem… leg. én így tudom.

    • Hallottam még olyan variációt is, hogy egy éves korukig a korrigált kor = kiírt idő- amennyivel előbb születtek, de egy és két éves kor között a különbségnek már csak a fele vonható le.

      Mozgásról: szerintem sem lehet őket összehasonlítani, még ha azonos időben is születtek. Én nagyon nem jegyeztem, hogy mi mikor történt, csak annyit, hogy az első fél évben szinte semmi, de utána rohamos fejlődés. És még annyi, hogy szinte mindenre tanítani kellett, vagyis inkább tökéletesíteni: forgás, nem kutyázunk, hanem mászunk, hogyan állunk fel szépen, onnan nem eldőlünk, mint egy zsák, hanem letérdelünk. Sőt, Bulcsú már lépked a bútorok mellett, de még nem ül (mászásból sem ül fel, de ültetni sem tudom). (Korr 10,5) Valaki azt írta, hogy a koraszülöttek gyakrabban vesznek fel rossz mozgásformákat, amikről le kell őket szoktatni, és megtanítani a helyesre. Ránk ez totál igaz.

    • Südve: én az utógondozással kapcs. is egy évre emlékszem, szóval két lehetőség van, vagy rosszul emlékszem, vagy ennyit számít az a négy hét, amennyivel Sára előbb született.

    • nina: hát ja, én pillanatnyilag nem vagyok túl boldog attól, hogy így valós öt hónaposan még szinte semmit nem tud Zorcsi mozogni (na jó, a kezét hanyattfekve ügyesen használja, meg ügyesen rugdal), de hát előbb-utóbb majd megtanulja. az a gáz, hogy időre született gyerekek anyukáitól nem egyszer hallottam olyat, hogy az ő gyerekük csak négy-öt hónaposan nyomta ki magát, addig nem csinál semmit (nem beszélve arról, hogy nálam meg az öcsémnél de még a fiúm lányánál sem figyelte senki, hogy mit csinálunk, mit nem), de én nem engedhetem el magam, és az én gyerekemet rögtön fejleszteni kell majd mindig, ha valamit nem időre és nem tökéletesen csinál. ez azért egy kicsit frusztráló.

    • lucia, az a négy hét ott számít, hogy hiába született egy napon Zorcsi meg Sára, nagyon sokáig nem szabad őket összehasonlítani, mert Z-nek fényévnyi előnye van. A négy héthez persze még hozzá kell adni azt a hatvan dekát, meg Sára sérüléseit. (Marci héthós koráig nem igazán fejlődött, jó, hason kinyomta magát és tartotta a fejét, de közben üvöltött, mert utálta, héthósan fordult a hasáról a hátára… és ő ugye időre született.)

      És igen, nem lehet velük lazázni, de Zorcsinak semmi sérülése nem lett, hidd el, vele nem lesz semmi komoly gond (az, hogy dévényre jár, az manapság már a szokványos kategória…)

    • Ahogy írod, frusztráló!
      És én attól tartok ez mindig így lesz. Legalábbis nálam. Nekem mindig az jut majd eszembe, hogy ezt azért csinálja/nem csinálja, mert koraszülött.
      Arról nem is beszélve, hogy nekünk nincs S.B.-nk, majdnem úgy néz ki, hogy nekem kell eldöntenem, hogy viszem-e Dévény tornára, BHRG-re, stb., gyakorlatilag én döntöm el mindenféle ilyenirányú képzettség nélkül, hogy mire lenne szüksége a gyereknek, mert tanácsot nem kapok. Eddig mindenhol (Dévény, BHRG) azt mondták, hogy persze, hogy fejlesszük, hiszen koraszülött, de nem vagyok biztos benne, hogy a gyereknek TÉNYLEG szüksége van mindenre. Való igaz, hogy ártani nem ártok vele, sőt, de azért valljuk be ez marha sok energia és pénz.
      Hát így vagyunk mi, koramamák…
      (És magunkból kiindulva, ne aggódj Zorcsiért még legalább egy hónapig! Hidd el, majdcsak hirtelen beindul minden téren!)

    • Úgy tűnik én vagyok az abszolút befutó versenyző három koraszülött gyerekkel :). Szal az elsőnél volt gondos odafigyelés, de ő egy csodagyerekként működött, mert három hónapos korábank kezdett el nőni a foga (korrigált másfél), négy hónaposan kezdett el felülni, és hat hónaposan állt, ült, nyüzsgött. Másodiknál lazára vettem a stílust, mert első is gyorsan és jól fejlődött, különösebben nem nyüstöltük. Harmadik… hát ő egy kicsit nehezebb eset, ő született a legkorábban, PIC, köldökzsinór a nyakon, középsúlyos hyalin membrán betegség. Egy csomó mindent vele kapcsolatban csak a zárójelentésből tudok. Járunk koraszülött ellenőrzésre, de azon kívül, hogy jaj de szépen megnőtt ez a gyerek még sok minden nem derült ki. Pl nem tudom, honnan lehetne tudni, hogy az izomtónussal baj van? Vagy hogy nem szimetrikus?

    • nina: hát ezeket nálunk is nekem kell igazából eldöntenem, mondjuk tényleg szerencse, hogy 100%-ra megbízom abban, amit S.B. mond 🙂 a Dévényről egyébként csupa jót hallottam mindenkitől, és az is több helyről visszajött, hogy nem pénzéhesek, simán elküldik az embert, ha már gyanún felül áll. szóval szerintem érdemes beiratkozni hozzájuk, ha javasolják, de persze a te időd, a te pénzed, meg igazából te tudod eldönteni, le van-e maradva a gyerek.

      hát nagyon remélem, hogy Don Malac beindul mindjárt, mondjuk ma majdnem meglógott Dévényről önerőből, szóval remény az van 🙂

    • csetten: hát onnan lehet tudni kb. az izomtónust, hogy ökölbe szorított kézzel alszik-e, görcsösen összehúzza-e magát, stb. (feszesség), vagy esetleg nem hajlandó megcsinálni a kötelező izomgyakorlatokat (ma még egyszer rákérdeztem, két hónaposan tartsa a fejét ülésbe húzás közben, nyomja ki magát előre, ha a talpát birizgálják, és próbálkozzon felnyomni magát kézzel hasonfekve), az utalhat hipotóniára, de igazából ehhez szakember kell, nem véletlenül olyan drága (megnéztem a Dévényesek órarendjét a SOTÉ-n, hát hároméves a képzés, és elég kemény, ráadásul eleve csak gyakorlattal rendelkező gyógytornászok végezhetik el).

      a féloldalasságnél azt nézték, hogy ha a jobb és baloldalon nyomkodják az izmait nyaknál, stb, akkor egyforma erővel feszít-e rá vissza, laposabb-e a feje az egyik oldalon, van-e domináns keze, hanyattfekve bekiflizik-e valamelyik irányba, egyformán pislog-e a szemeivel, egyformára nyitja-e őket, mosolygásnál szimmetrikus-e a szája. ugyanakkor, bár nálunk mindebben volt látható eltérés a két oldal között, azt mondták, nem súlyos, részben kitornássza majd, részben kinövi, részben meg figyelem, hogy a gyengébb oldalával is dolgozzon.

      egyébként meg gratulálok a gyerekeidhez, azért nagy szerencse, hogy egyiknek sincs komolyabb baja 🙂 miért lettek egyébként koraszülöttek?

    • Barátnőmet érdekelte a dévény módszer kitanulása, míg a tandíjra nem kérdezett rá, régi árszínvonalon is soszázezres, gondolom ez is számít az óradíjban, és a helyiség bérlet, na meg azért szerintem a terhelés is komoly. Egyrészt az egésznapos ordítást hallgatni (nekem untig elég volt a lányom mellett ülni, pedig állítólag létezik nagyobb hangú baba is), másrészt a folytonos térdelés a földön. Szóval én nem csodálkozom, hogy megkérik az árat, csak sajnos nem hiszem, hogy mindenki meg tudja ezt fizetni.

    • nina, gondolkodtam rajta, hogy mit tennék, ha Sári enyhébb eset lenne, mondjuk mint a DonMalac, vagy a te fiad. Szerintem akkor is hordanám mindenfelé, ha azt mondanák. Mert ha fejleszjük, azzal nem csinálunk bajt, ellenben ha nem… úgyhogy akinek van ideje és anyagilag is bírja, én azt mondom, inkább igen, fejlessze, mint ne. Nálunk ráadásul nem is kérdés, csinálni kell és kész. De a módszert, azt nekünk is egyedül kell megtalálni, vagy azokat az embereket, akik segítenek a módszert megtalálni…

    • Kösz a gratulációt, nem lehet tudni, hogy miért jöttek hamarabb (kötőszöveti gyengeség? – ha ez mond valamit). Semmi bajuk nincs, ámbátor később tanultak meg beszélni (ez lehet alkati) és a finommotoros mozgásuk az feltűnően le volt maradva. (Rajzolás, vágás nem ment. Ezt kellett volna idejében és szakszerűen fejleszteni. De most már jól írnak – a nagyobbik ugyan enyhén diszgráfiás tüneteket produkál, de sokkal visszafogottabban, mint az anyja:)
      Amit ma már másképp csinálnék velük:
      hallásvizsgálat szigorúan (nagyobbiknél van valami nagyon enyhe dific, bizonyos frekvenciát nem hall, nem tud az o és az u hang között különbséget tenni, innen a diszgráfia)
      nagyon korai zenei fejlesztés, ritmus fejlesztés (biztos, hogy a beszédtanulás nem lett volna olyan nagyon macerás, a mozgásfejlődés is jobb lett vona)
      Gábort tutira fogom vinni úszni, amint lehet
      szemészeti vizsgálat 2 éves kor után is!!! (a legnagyobbiknál 9! éves korában vették észre h 3 dioptriás szeme van, noha őt a koraszülés miatt szűrték 3 éves koráig)

      Dévényre csak akkor érdemes bejelentkezni, ha heti rendszerességgel méssz? Úgy nem lehet, h mondjuk havonta-két havonta megjelensz és megszervizelik a hurkásürgét?

    • hát ami a Dévényezést illeti, egyrészt heti rendszerességű a program, másrészt viszont én egy alkalom után is láttam a javulást (sokkal gyakrabban fordul spontán balra a malac, és kezd tolóerőt kifejteni a jobbkezével), úgyhogy ártani biztos nem árt, meg ha megmondják, mire figyelj, egyszerűbb tornákat te is tudsz vele csinálni, csak a masszázs részét nem (az kb. olyan, hogy az izomrostok közé mélyen benyúlva hosszában masszíroz a terapeuta konkrét részeket).

      nekünk azt mondták, a babaúszás nem túl jó, mert annak az a célja, hogy fenntartsa a búvárreflexet 6 hónapos kor után is, pedig a br helyét idegrendszerileg pont mozgással kapcs. reflexek veszik át, és a korababáknál különösen fontos, hogy minden fázison átmenjenek szép sorban, úgy az esetleges gondokat is könnyebb kiszűrni. a vizezés egyébként nagyon jó, csak az arca ne kerüljön víz alá.

    • csetten, keresd meg a koratopikból liviedit, ő is külföldről (asszem Fr.-ból) hordja Mo-ra a fiát, olyankor mindig aktívan dévényeznek.

    • Hát, mivel a lelkiismeretem engem sem hagyna nyugodni, ezért el is hordom mindenhova.(Dévény Kecskeméten, BHRG Budapesten, merthogy a kettő között lakunk félúton, helyben nincs semmi.)
      Csak mikor időre született gyerek anyukája azt mondja, hogy: “mit aggódsz, az én gyerekem is hamarabb járt, mint ült”, akkor jut eszembe, amit írtál, hogy a mi gyerekeinket állandóan fejleszteni kell majd az előéletük miatt.
      (Saját megítélésem szerint a Dévényesek ok nélkül nem kezelnek, de pl a BHRG fejleszt, amit végül is a legtöbb gyerekkel lehetne csinálni.)
      És azt hogy ítélem meg, hogy belefér-e nekünk energiában és pénzben? Mindent beszorít az ember, ha kell, nem? Kell?

    • Kösz Südve, megkérdem liviedit. Lucia, ez a masszírozás ez elég borzalmasan hangzik, olyan is? Én is szoktam masszírozni (talán pont itt találtam egy linket masszázs gyakorlatokhoz), de mi Gével abszolút a gyönyörökre hajtunk, nem izomrostok paszírozására.
      Nem babaúszásra gondoltam, hanem majd úgy 3 éves kora után rendes csobbanásra.

      Egyébként Gé fejlődéstörténetében elérkeztünk a hangos, gurgulázó, különböző poénokkal előhívható röhögés állomásához. Annyira jól röhög, nem nevet, vagy kacarászik, hanem döcögve röhög, rázkódik.

    • Nina, uhh, útiköltség se piskóta. 😦 Viszont azt gondolom, hogy nekünk kell, már csak azért is, hogy évek múlva ne vághassuk a saját fejünkhöz, hogy nem tettünk meg mindent. (Az enyém hamarabb lépegetett bútor mellett, mint mászott… de a Gézengúzék kikezelték belőle, úgyhogy megvolt a 3 havi mászás is…)

    • csetten: egyáltalán nem borzalmas, nem fáj, csak kicsit megfeszülnek tőle az izmok (megkértem a csajszit, hogy nekem is csinálja egy kicsit:)), tegnap Zé az első húsz percben nem is bőgött az órából, utána meg a jellegzetes fáradt sírást adta elő, és ha öt mp-re elengedte a terapeuta, akkor lebillent fejjel elaludt 🙂

      a nevetés meg tényleg cuki, de a malacnak az is hihetetlen vicces poén, ha mosolyogva mondunk bármit, egyelőre kicsit alacsony a humorküszöbe 🙂

    • csetten: deveny hipoton gyerekeknel mukodik a blokkokban kezeles, feszeseknel nem igazan (lucia, nem meselem el, milyen erzes a deveny, ha az ember izma nem hipoton, hanem feszes es le van tapadva, en csak azt mondtam a terapeutanak, hogy nagyon remelem, hogy a gyerekemnek nem volt annyira remes, mint nekem, vagy ha igen, akkor nem emlekszik meg veletlenul se:)

      a korrigalt kor meg sok szempontbol meg beiskolazasnal is szamit am, nekunk volt most egy neurologiai teszt, es neztek, h a korrigalt es a normal kor szerinti eredmenyeket is hozza

    • csetten, szerintem gyereke válogatja mit tűr békésen, végülis többnyire elviszik egy idegen helyre, ahol idegen ember macerálja. Kezdetben 2 gyerekkel jártam, a lányom hipoton volt, utálta az egészet, nem az történt, amit ő akart, szerintem más baja nem volt ezzel. Ismerem, hogy milyen a sírása, ha szimplán hisztizik és mikor van tényleg problémája. No, hát a dévényre tömény hisztit vágott le, szerintem színjátszókörbe benevezem később 😀
      A fiam teljesen máshogy veszi, első néhány alkalommal sírt, de előbbi gyermekhez képest gyengéd nyöszörgéssel, most már nagyon kedélyesen tűri, időnként röhög is, és amilyen szemekkel pillog vissza a tornászunkra, udvarlásnak is vehetjük 🙂 Egyedül a nyak-váll kezelésénél tiltakozik visszafogottan, ő ott feszes, és tényleg kellemetlen neki. Ami lényeges szempont, hogy ne éhesen és kialvatlanul kezdjenek bele :)) Amúgy láthatóan jól esik neki a végeredmény. sokkal lazábban tartja magát kezelés után, nekem is könnyebb öltöztetni és iszonyú jókat alszik éjszaka (mi többnyire késő du. járunk).
      Hogy mennyi féle terápiára érdemes járni, arra szerintem senki nem mondja meg a frankót, minden szakember elfogult a saját módszere iránt, az érintett szülő meg épp eleget aggódik a gyerekéért és mindenre befizeti

    • Apropó, sütőtök… te hogyan készíted el a Donnak? Kérek tippeket, itt az ideje, hogy én is adjak a srácomnak, és egyelőre nem sikerült eltalálnom az ízlését 😦

    • Porcelán: hát, szóval bemegyek a boltba, és veszek hipp sütőtök+almát, vagy sütőtök+burgonyát, ezt összekeverem valami babalöttyel (az almásat almalével is lehet, a krumplisat szentkirályi sütőtöklével szoktam), beletöltöm a főzelékescumiba, testhőmérsékletűre melegítem, és ennyi (oké, nem vagyok egy nigella).

      de gondolom, ugyanezt az ízvilágot úgy is el lehet érni, ha a puhára sütött sütőtököt összekeveri az ember krumplipürével vagy reszelt almával. a Don mindenesetre ragaszkodik hozzá, hogy picit folyósabb állagú legyen az üvegesnél, azért kutyulom levekkel.

    • Értem 🙂 Ki fogom próbálni a kajákat, amiket ajánlottál, amint gazdaságossá válik; a srácom egyelőre homeopátiás mennyiségben kapja a kaját, amig ki nem derül, hogy hogyan reagál rá. Sajnos nekünk az alma kimaradt a refluxa miatt, rögtön krumplival kezdtük, és, hogy nagyobb kedvvel egye, tettem neki bele egy kis sütőtököt… de azt a fintort…:D Mondjuk megkóstoltam, és nekem se kéne…

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s