11. fejezet – a megpróbáltatásaimról

Tegnap sissónál voltunk (asszem) enni (legalábbis én azt csináltam végig, lenyomtam pl. fél doboz habcsókot, aztán leállított a fiú, hiába mondtam neki szemrehányóan, hogy A Gyerek Habcsókot Akar), meg hegeszteni a blogját. Leginkább enni. Elpanaszoltam neki, hogy a fiú tartályként kezel, mire empatikusan azt válaszolta, hogy de hát az vagyok, majd az este egy későbbi részében felhívta rá a figyelmemet, hogy há-há, ki fogom hízni a piros kabátomat, és ki tudja, belefogyok-e még valaha, a fiú meg lelkesen helyeselt, hogy igen, akkora leszek, mint egy ház. De kaptam enni, a többi nem számít, mostanában vágyaimat és ambícióimat a Maslow-piramis aljáról válogatom, az evésen kívül fontos szerepet játszik az életemben az alvás is, egyszerű lány lettem.

Reklámok

Szeresd Mucit

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s