Holnap megpróbálom levideózni a pusziosztó Mucit, de tényleg szédelgő, ahogy megírtam. A plüssök mindig kapnak puszit (bár az apjánál másodszorra már azt mondja, hogy nem, ott biztos férfiasabb a légkör), a múltkor azon is rajtakaptam, hogy a papucsomat puszilgatja, de az a legédesebb, amikor végre kikönyörgöm, hogy nekem is, akkor igazi szívtipróként a két kis kezébe veszi az arcom, mélyen a szemembe néz (némileg bebandzsítva), majd nyom egy nagy cuppanósat a számra. El kell olvadni.
Tegnap egyébként eltűnt, éppen mosogattam, mögöttem molyolt, és egyszer csak megfordulva azt látom, hogy sehol nincs, de ráadásul szólongatásra sem pingetett vissza, komolyan, a levegő belém szakadt. Gyorsan leellenőriztem a lépcsők alját, szerncsére nem volt leesve, aztán felmentem, gyerekszoba üres, de végül megtaláltam. Az történt, hogy felsettenkedett a lépcsőn (naponta többször felmegyünk, sose akar leesni, de azért egyedül, hátvéd nélkül nem szoktam engedni), az ágyamnak a zsinórja segítségével a szélére húzta a notebookot, óvatosan leemelte, felnyitotta, és éppen egy gmail chatet írt az egyik ismerősömnek, azért volt olyan csendben. Eszem megáll, azt hiszem, erről még elbeszélgetünk, hogy a mi családunkban nem hordjuk egymás bugyiját (pelenkáját), és nem használjuk egymás gmai accountját (gyorsan regisztráltam is neki a saját nevére, meg írtam levelet, meg minden).
Amúgy meg beszélget keményen, van egy új szó, a bi, de hogy ez mi lehet, arról fogalmam sincs. Meg a múltkor az ajtónak magyarázta, hogy bögre, elem, tök érthetően, de ezen valószínűleg valami mást érthetett, mint én szoktam. Viszont ha már bögre, az a kedvenc szórakozása, hogy lenyúlja az üres kávés- vagy teásbögréimet a kanállal, és eljátssza velük a kanállal evést, iszonyatosan cuki. Meg lassan már villáztatni is fogom, mert azt is érti, legalábbis a légvillázást. És társaságban mindent utánoz, a múltkor például a gyerekszobában pizzáztunk, ott is teljes természetességgel beült közénk a saját kis pizzacsücskével és társalgott velünk, meg imitálta alie-t, ahogy a falra ragasztgatta a csillagot. Szóval továbbra is ő a világmuci, csak én nem érek rá, mert munka, társadalmi élet, a gyerekkel meg inkább játszom, mint hogy blogoljak róla, de azért majd igyekszem.
kicsi malac 
🙂
Mivel az gyermek utánoz, ezért érdeklődém, hogy vajh a szájrapuszilkodást honnan utánozta le???????????
Az indiszkért fajtámat…..
Hiányoztok ám. Nem azért reklamálunk, mert csak úgy, hanem mert tényleg azért jövünk, hogy halljunk felőletek. És bár te vagy eme blog gazdája, tudnod kell, hogy felelős vagy azokért, akik olvassák és nap-mint-nap jönnének a betevőjükért! :-DDDDDDD
Pihenni is szoktál ugye?
a videózás túl időigényes, nekünk várakozó alattvalóknak pár kép is megteszi….
Csak amíg elkészül az a videó. ADDIG TÉNYLEG szívesen nézegetünk fotókat!:o)))))
És akkor már lehet is írni a zoardmuci at gmail pont com címre? 🙂
Lehet hogy már láttad, én ma akadtam rá véletlen:
http://bizinformation.org/hu/www.zorcsi.hu
🙂
posztot kér a nép
Díjat kaptatok tőlem. 🙂
jelentem, én csütörtökön leszokom a blogodról, ha addig se születik új bejegyzés. aki 2 hétig nem ír, az készüljön fel az olvasóvesztésre. rip.
tomorrow never comes
iditta: a csutortok a legjobb nap a Muciblogrol valo leszokasra.
ilyennek képzelem a drogelvonót meg az ott bezserezhető tüneteket
ennél még fogyókúrázni is sokkal de sokkal könnyebb
Én nem tudok nem jönni többet… nem tudok leszokni…
MUSZÁJ minden nap benéznem… ötször… tízszer… ezerszer!
SÚLYOSAN FÜGGŐŐŐŐŐ VAGYOK, NNNNNA! :o(
Ja! És nemsokára kívülről fújom az egész blogot.
Merazééé olvasni kell!!! :o)
Én azért még reménykedem, hogy Muci diplomaosztójáról fogunk látni valami képet…
jóvanna, írok ma valamit, de négy előtt nem érdemes kattintgatni 🙂
Huhh! Fél hat van, éltet a remény:-D
Csendben szeretném megjegyezni, hogy négy óra elmúlt 🙂
arról volt szó, hogy 4 után. de melyik nap? 🙂
mentségem az nincs, de magyarázatul azt tudnám felhozni, hogy most reggel jönnek fotózni minket egy női magazintól, mint egyedülálló anyukát gyerekkel, aki azért eljár szórakozni (mármint az anyuka), és nem akartam olyannak tűnni a képeken, mint ako szórakozni eljár, de takarítani már nem szokott. kemény menet volt, stay tuned 🙂
Hát ez abszolút érthető. Nekem csak a szüleim jöttek, de én is takarítottam. 🙂
de akkor így sose tudják meg a többik nők az igazságot, hogy egy egyedülálló anyuka, aki szórakozni is szokott, az igazából sokkal kevesebbet takarít. ha ez látszódhatott volna a képen, akkor egy csomó anyuka megkönnyebbül, nem szorong annyit, lazább lesz és jobban elengedi magát, ha szórakozni akar/megy és jobban kiereszti a gőzt, ami végülis a gyerek javát szolgálja. erre te, a role model tovább élteted a képet, hogy szuper nőknek kell lennünk, aki még szuperment is röptében + takarítás
Én is díjaztalak, majd ha lesz időd rá 🙂
És melyik magazin? 🙂
nemsissi: azért néha az egyedülálló anyukák is takarítanak, ismerjük ezt be. de ezekbe kár volt, direkt rendetlenséget csináltattak velem 🙂
szoeke: köszi, láttam, majd reagálok, Südvére is 🙂
Ruby: a Marie Claire, az áprilisi számban lesz.