2008. nov. 20. 19:43 - írta: lucia - Kategóriák: 6. hónap, beszerzések, dévény
Minden rendben van ám, csak mostanában egyszerre próbálok dolgozni három helyre, gyereket szabályos időközönként megetetni, meg a fiúmmal profi gésaként elbeszélgetni a motorszerelésről, és ilyenkor a blogba nem ír senki.
Ami a habtapit illeti, felkerestem például a Regio Játéknagykert itt a szomszédban, ahol egyrészt elrettentem a kínálat bőségétől, másrészt ráébredtem, hogy ez a habtapi is ugyanazon műanyagcsaládba tartozik, mint a hungarocell és a polifoam, amiktől nekem borsózik a hátam (olyan ez számomra, mint másnak amikor krétát csikorgatnak a táblán), harmadrészt elrettentem a rengeteg apró alkatrész mosásának lehetőségétől. Úgyhogy arra gondoltam, hogy majd ha tényleg esős lesz a gyerek, akkor kap habtapit, a kúszást meg abszolválja parkettán, majd felöltöztetem.
További breaking nyúz, hogy a gyereknek van nyaka, ugye erősödik, úgyhogy már nem esik be a feje a válla közé. Ennek örömére vettem neki egy miniatűr babasálat, hogy költőnek öltözhessen (felesleges babaitem No. 116.). A dévényen nagyon meg lett dicsérve, haladunk.
Ja és megeszi az általam készített sütőtököt is, HA kellően krémesre keverem (kénytelen voltam venni egy asztali robotgépet is), HA nem túl sűrű, és HA víz helyett tápszerrel higítom (eddig azt hittem, a tápszer a világ leggusztustalanabb trutyija, de nem, mert a sütőtökös tápszer az. Még a terhességem alatt (bár talán egy kicsit nagyzolás arra a pár hétre így hivatkozni) elhatároztam, hogy természetesen mindent megkóstolok majd, mielőtt a gyereknek a szájába adom, a romlott kajákat elkerülendő, ennek szellemében először ki is öntöttem a tápszerét, azután kiderült, hogy annak ilyennek kell lennie, azóta nem kóstolok, tök értelmetlen), és rakhatok bele krumplit is. Szóval lényeg, hogy megeszi a főztömet, nagyon udvarias. Unalmamban kiszámoltam egyébként, hogy míg ha nekünk főzök, az kábé annyiba kerül, mint ha étterembe mennénk (oké, mondjuk nem azt centizzük az alapanyagoknál, hogy a legolcsóbb legyen, hanem hogy a legszebb), addig a gyerek kajája a Hippek árának kb. a nyolcadából megvan a villanyáramot és az én munkaidőmet is beleszámítva. Na jó, a kutatás-fejlesztés volt még kb. nettó két óra mindent összevetve, de az szerintem megtérül a jövőben.
Holnap majd próbálok valami képet is lőni a Donról.
Ami a habtapit illeti, felkerestem például a Regio Játéknagykert itt a szomszédban, ahol egyrészt elrettentem a kínálat bőségétől, másrészt ráébredtem, hogy ez a habtapi is ugyanazon műanyagcsaládba tartozik, mint a hungarocell és a polifoam, amiktől nekem borsózik a hátam (olyan ez számomra, mint másnak amikor krétát csikorgatnak a táblán), harmadrészt elrettentem a rengeteg apró alkatrész mosásának lehetőségétől. Úgyhogy arra gondoltam, hogy majd ha tényleg esős lesz a gyerek, akkor kap habtapit, a kúszást meg abszolválja parkettán, majd felöltöztetem.
További breaking nyúz, hogy a gyereknek van nyaka, ugye erősödik, úgyhogy már nem esik be a feje a válla közé. Ennek örömére vettem neki egy miniatűr babasálat, hogy költőnek öltözhessen (felesleges babaitem No. 116.). A dévényen nagyon meg lett dicsérve, haladunk.
Ja és megeszi az általam készített sütőtököt is, HA kellően krémesre keverem (kénytelen voltam venni egy asztali robotgépet is), HA nem túl sűrű, és HA víz helyett tápszerrel higítom (eddig azt hittem, a tápszer a világ leggusztustalanabb trutyija, de nem, mert a sütőtökös tápszer az. Még a terhességem alatt (bár talán egy kicsit nagyzolás arra a pár hétre így hivatkozni) elhatároztam, hogy természetesen mindent megkóstolok majd, mielőtt a gyereknek a szájába adom, a romlott kajákat elkerülendő, ennek szellemében először ki is öntöttem a tápszerét, azután kiderült, hogy annak ilyennek kell lennie, azóta nem kóstolok, tök értelmetlen), és rakhatok bele krumplit is. Szóval lényeg, hogy megeszi a főztömet, nagyon udvarias. Unalmamban kiszámoltam egyébként, hogy míg ha nekünk főzök, az kábé annyiba kerül, mint ha étterembe mennénk (oké, mondjuk nem azt centizzük az alapanyagoknál, hogy a legolcsóbb legyen, hanem hogy a legszebb), addig a gyerek kajája a Hippek árának kb. a nyolcadából megvan a villanyáramot és az én munkaidőmet is beleszámítva. Na jó, a kutatás-fejlesztés volt még kb. nettó két óra mindent összevetve, de az szerintem megtérül a jövőben.
Holnap majd próbálok valami képet is lőni a Donról.
