kicsi malac

Valaki kérte kommentben, hogy rakjak be illedelmes képeket az ikeás pelenkázós fürdésről, hát végigfotóztam ma egy szeánszot, és megint az volt a benyomásom, hogy a malac tudja és élvezi, ha fotózzák, olyan röhögős-pózolós műsort levágott. Persze az is lehet, hogy csak azt hiszi az imprinting miatt, hogy a fényképezőgép az anyukája (a kórházban a gépet kezdte először követni a tekintetével, én sajnos sokkal kevésbé vagyok kontrasztos).

Szóval vigyázat, a nyugalom megzavarására alkalmas képek (hurkákkal!):



Malac megpróbál diszkréten belenyalni a vízbe, hátha nem veszem észre (esküszöm, adunk neki időnként inni):



Bemozdult, de muszáj volt beraknom, malac így nevet, ha csapot lát (vagy fél percig csinálta, és időnként közben rám pislogott, hogy ugye értem a poént):



Annak is örülök, hogy ezen a cuccoson a malac határozottan próbálkozik az átfordulással, szóval lenne rá igény, csak ilyen hordóhassal nem könnyű (azon szoktunk vihorászni a fiúmmal, hogy még össze sem tudja tenni a kezét a feje tetején, olyan rövid (jó, tudom, alacsony a humorküszöbünk), szóval nem nagyon tudja átlendíteni a karját, és úgy segíteni a mozdulatot). A végén azért sikerült félig az oldalára fészkelődnie, lett is nagy dráma és sikoltozás (úristen, vizes lett az arcom!!) az első döbbenet után, de azért megdicsértem.

Bónusz: