Voltunk ma körzeti gyerekorvosnál, hát nem tett rám jó benyomást. Nem tudom, a többi gyerek mennyire brokkoli ebben a korban, de Zorcsi bizonyos dolgokat már megért, és elég fontos számára a nonverbális kommunikáció, szóval nem olyasvalaki, akivel tárgyként lehet bánni. Nem azt mondom, hogy atomfizikáról szoktunk szavak nélkül társalogni, de ha akarok tőle valamit, akkor szemkontanktus teremtek, elmondom neki, hogy mit akarok, eközben ráutaló magatartást is tanúsítok, és akkor általában megérti, és a kedvének függvényében együtt is működik. Ehhez képest ma a doktornő felhúzta ülésbe, megnyomogatta a talpait, majd kijelentette, hogy a gyerek nagyon hipotón (=gyenge az izomtónusa), és erősen jobboldalos, mert nem nyomta ki magát és nem emelte a fejét, pedig összesen annyiról volt szó, hogy én a malac jobb oldalán álltam, a doktornő meg végig hozzám beszélt, és kísérletet sem tett arra, hogy a gyerek figyelmét magára vonja. A malac pontosan tudja pedig, hogy ha vele szemben vagyok, és azt kérdezgetem, hogy na hogy emeli a fejét a baba, akkor fejet kell emelni, és attól mindenki extázisba esik körülötte, és simán kinyomta magát ma egyenes lábúvá a doki után, amikor ellenállhatatlan késztetést érzett, hogy beleharapjon a nyakamba táplálkozás céljából, de ha csak úgy fogják és elkezdik macerálni, akkor fogalma sincs, hogy mi van. Ja, és alapértelmezésben mindig arra fordul, amerre és vagyok, kivéve, ha a zsiráf vagy a fiúm is jelen van, csak hogy tudjam, hol a helyem a rangsorban.
A bal oldaláról meg annyit, hogy a zsiráfot is bal kézzel szerezte meg, szóval azt kijelenteni egy perc után, hogy nem képes a bal oldalát használni, szerintem egy kicsit erős túlzás. És ha valaki egyszerűen nem hajlandó öt perc erejéig kizárólag egy kisgyerekre összpontosítani (vagy napi nettó egy órán keresztül, ahogy a rendelési időből kiszámoltam), akkor inkább ne menjen gyerekorvosnak, de nekem meg ne kelljen összepakolni a gyereket és oda-vissza utaztatni csak azért, hogy hülyeségeket hallgassak róla (ettől függetlenül a malac tényleg gyenge egy kicsit, meg főleg lusta, de nem féloldalas, és egy ilyen gyerekorvostól én nem fogom megtudni, mit kell vele tornázni, szóval nem tetszik ez az egész).
A védőnő viszont aranyos volt, köszönt a malacnak, játszott is vele meg minden, jól elvoltak.
Ne is foglalkozz vele, szerintem egynaposan se brokkoli már egy gyerek sem, és én is gyűlöltem, amikor vissza kellett vinnem m Pmpöllért hathetes kontorllra, mert őt is hypotónnak találták, és pucérra kellett vetkőztetnem, és a köcsög orvos se szó se beszéd egy centire belenyomta a hüvelykujját a kutacsába, majdnem sikítoztam, majd elkezdte lengetni meg lóbálni, és amikor már ordítva téptem volna ki sszegény bőgő kölyköt a kezéből, na akkor az én kisfiam telibe pisálta a jó doktort, nyaktól sliccig, és akkor már röhögtem, s a doki rém dühös volt, mintha direkt pisilte volna le a gyerek hat hetesen, majd mindenféle rémképet felvázolt, hogy nem fejlődik, sorvadt izmú, tolószékes lesz ha nem tornáztatom napi 11x 20 percet, én sírtam, aztán rájöttem, hogy hülye fasz a doki, nem kell vele foglalkozni. A gyerek 11 hónaposan járt, még röhögtünk is, hogy de jó hogy hypotón, mi lett volna ha nem az...
Az itteni gyerekorvos viszont egy tündérpasi, minden megnézésnél először 5 percig gyönyörködik a gyerekben, és látszik, hogy hiába látott már kb 9000 majdnem ugyanilyet, még mindig rájuk csodálkozik, hogy milyen szépek.
Szóval ne érdekeljen, persze hogy ja jobbra állsz tőle, akkor baloldali paralízist fognak azonnal ordítani a körzetik :-)) A dévényesre hallgass. És Malac nagyon ügyes, hadonászni pl tök jól tud.