Voltunk ma is szemésznél a PIC-en, és többet nem kell mennünk, mert jó a szeme a malacnak, illetve ugyanezért a hülye e-vitamint se kell többé szednünk, ami hetente kétszer (a legmegjegyezhetetlenebb beosztás) ment úgy, hogy steril tűvel kapszula felszúr, kanálra csöpögtet, és a két étkezés között békésen alvó gyerek szájába erőltet.
S. B. azt mondta, büszke ránk. Amúgy minden tekintetben rendben találta a gyereket, bár tegnap este óta attól rettegtem, hogy elrontottam, de tájékoztatott, hogy az, hogy a gyerek mozog, nem jelenti azt, hogy halálos kórság fenyegeti, szokjak hozzá, nem marad húszéves koráig békésen egy helyben fekvő fiú (szerencsére). Remélem, Zorcsi is megbocsátja nekem az ötpercenkénti lázmérést (illetve hogy nem vettem el örök időkre a kedvét a mozgástól).
Gyomorkenetet is vettek a malacból, a nővérke megkérdezte, amikor leültem a gyerek mellé, hogy nem leszek-e rosszul, de a másik tájékoztatta, hogy nem, PIC-es anyuka (ezt olyan hangsúllyal, mintha azt mondaná, she is from Sparta), Zorcsi meg beletörődően tűrte a beavatkozást, ő csak a szemészt utálja, azután nagyon durva dolgokat röfögött, és olyan arcokat vágott, mint mr. bean. De most már nem kell mennünk többet.
Ja, és Zé új jelentéssel ruházta fel a "feltételes reflex" kifejezést, eddig ugyanis tökéletesen előadta mindig a tankönyvi reflexeket S. B.-nek, a védőnőnek, a gyerekorvosnak, ésatöbbi, most viszont úgy berágott a szemész miatt, hogy kifejezetten ádáz arcot vágva megtagadta az összes végrehajtását, a szája biggyedésébe volt írva, hogy majd ha úgy viselkedünk, hogy kiérdemeljük, majd akkor produkálja magát.
Ja, és azt mondtam, hogy S. B. büszke ránk?









Csak gratulálni tudok!:) Jó látni, ahogy elhatalmasodik rajtad az anyai büszkeség (van miért!), már csak azt várom, hogy iwiwen is alapértelmezett képnek legyen beállítva Zoárd;)