Tejem továbbra sincs elég, de legfeljebb majd itthon is tápszert kap részben (a napi 320g már most elérhetetlen álom számomra, és ez csak nőni fog).
A nap híre, hogy elkapott S. B. azzal, hogy megpróbál kikunyizni nekem egy bentlakásos szobát, és akkor összeköltözhetünk Zével, álljak készenlétben. És egyrészt én sose gondoltam volna, hogy ennyire örülni fogok, ha becuccolhatok a Jánosba, másrészt viszont bejelentkezett hozzánk a védőnő családlátogatásra jövő hétre, ki tudja, miért, mindenesetre most takarítok, mint őrült, nehogy szó érje a ház elejét. A dolgomat egyrészt a saját hobbim nehezíti meg, aminek következtében ízlésesen elhelyezett emberi koponyák, csigolyák és miegymás díszítik a nappalit, másrészt a fiúm mostanában rászokott az obscure dolgok postán rendelésére, úgyhogy a szokásos motoralkatrészek és jégcsákányok mellett most már radioaktív trinitit is van valahol (asszem, pillanatnyilag a hűtő tetején a mumifikálódott kar mellett), meg valami meteorit, a holdkődarab meg nem tudom, megjött-e már, de ezeken legalább nem látszik, hogy veszélyesek lehetnek. Amellett a költözés után még nem sikerült mindent kipakolnom, szerencsére mondta a védőnő, hogy ne pakolásszak, pihenjek, úgyhogy a dobozok maradnak. Mindenesetre zajlik az élet, minden megy a maga útján.









Engem ez finoman szólva felháborít... Szerintem a védőnőt az otthonodba sem vagy köteles beengedni, ha nem akaródzik, és a védőnőnek nincs joga megszabni, hogy mit tarthatsz az otthonodban, és mit nem. Ha nem tetszik neki valami, akkor mi lesz, nem fogod megkapni a gyereked? Belátom, akadhatnak esetek, amikor a gyerek érdeke megkívánja a hatósági kontrollt, de akkor sem helyénvaló, hogy a védőnő csak úgy indoklás nélkül családlátogat.