kicsi malac

Hétvégén bejelentettük a gyerekdolgot az apai nagymamának, a tízévesnek és a tízéves anyukájának. Respectively aktívan örültek, csendben örültek, és megnyugtattak, hogy nem fog kiesni belőlem a magzat, mindenesetre kísérletet sem tettek rá, hogy letépjék a fejem, vagy ilyesmi (jelzem, a saját szüleimmel nem feltétlenül lesz ilyen szerencsém, csak remélhetem, hogy a megkönnyebbülés, miszerint nem gyermektelen vénlányként halok meg, felülkerekedik bennük a felháborodáson, amiért leányanya leszek, illetve amiért most már bizonyíték is van rá, hogy Házasságon Kívüli Nemi Életet Élek).

Szóba került, hogy a gyermek esetleg kapcsolatban lehet az Univerzummal, erre a fiú nagyon hevesen reagált, leszögezte, hogy az ő gyereke állhat az Univerzumon, ehet az Univerzumból, de kapcsolatba nem kerülhet vele. Továbbá az Energiákkal sem.

Ami a születendő nevét illeti, egyelőre ötlet sincsen (csak koncepció, az enyém, miszerint kettő kell neki, egy ritka és szép, és egy olyan, amit külföldeken is megértenek), úgyhogy a fiú adott neki egy számot, méghozzá ötjegyűt. Amikor felhívtam rá a figyelmét, hogy én nem kívánok 10 000 + alkalommal szülni, letorkolt, hogy látszik, hogy nem vagyok adatbázis-programozó (egyébként valóban), mert akkor tudnám, hogy bármekkora adatbázist is tervez az ember, előbb-utóbb kifut belőle, nem lehet elég előrelátónak lenni.